Százan sem lakják az apró mecseki falut: a festői Kovácsszénája a dombok között bújik meg
A bájos Kovácsszénája és a környéke ősszel is kellemes sétahelyszínt jelent.

kovácsszénája
Ez is érdekelhet
    • 29
    • 30
    • 1
    • 2
    • 3
    • 4
    • 5
    • 6
    • 7
    • 8
    • 9
    • 10
    • 11
    • 12
    • 13
    • 14
    • 15
    • 16
    • 17
    • 18
    • 19
    • 20
    • 21
    • 22
    • 23
    • 24
    • 25
    • 26
beauty and style
Top olvasott cikkek

A Mecsek lankái között, festői természeti környezetben fekszik a bájos kis falu, Kovácsszénája. Természeti értékei, vendégszerető, portáikat csinosító lakói miatt mindenképp megér egy látogatást, különösen, ha Pécs környékén, például Orfűn vagy Abaligeten jár az ember.

Bár nincsenek „kötelezőnek” kikiáltott látnivalók, a vizekben bővelkedő, erdős, dimbes-dombos táj minden évszakban elvarázsolja a kirándulókat.

Bájos kis falu Pécs közelében

Kovácsszénája Baranya megyében, a Pécsi járásban található község, a Mecsek északi-északnyugati lejtőjén, Pécstől mintegy 25 kilométerre fekszik. Pécsről autóbusszal is elérhető, vonattal a körülbelül 5 kilométerre lévő Abaliget vasútállomás van a legközelebb.

Az Árpád-kori falu korábban a szláv eredetű Kovaczéna néven volt ismert, a magyarosítások idején előbb Kőhalom, majd a maira hasonlító Kovácsszéna elnevezés merült fel. A település első írásos említése 1290-ből származik, az esztergomi káptalan magánlevéltárában őrzött pápai tizedlajstromban olvasható. A 14. századi források szerint jelentős, önálló plébániával rendelkező helynek számított.

A cikk az ajánló után folytatódik

Az erdőktől védett település a török időkben is végig lakott volt. A 18. században pestis tizedelte meg a lakosságot, de II. József idején számos mesterség képviselői, méhészek, bognárok, ácsok és molnárok is letelepedtek a faluban, és három malom is működött. Az 1950-es évektől fogyásnak indult a községben élők száma, 2020 januárjában 87-en laktak Kovácsszénáján. Többen nyaraló céljából vásárolnak házat a településen, de az is jellemző, hogy németek, illetve hollandok költöznek ide. A helyiek kézműves gasztronómiai termékek előállításával is foglalatoskodnak, a faluban működik például egy szuper sajtmanufaktúra is.

Vadregényes tó, festői környék

A dombokkal körülölelt falucska főutcájának képét a Magyarok Nagyasszonya-kápolna uralja. A házak helyenként a népi építészet jellegzetességeit mutatják, így van ez a község központjában működő kis fotógalériával is. Kovácsszénáját a friss levegő és a természet nyugalma teszi igazán vonzó úti céllá. Gyalog érdemes felfedezni a községet, a környéken több forrás is található, ám a legkedveltebb célpont a hegyektől övezett, vadregényes horgásztó, a Kovácsszénája-tó, ahol jóformán háborítatlan csendre lelhet a vándor. Körbe a parton kellemes séta tehető.

Az 1970-es évek elején kialakított 9-10 hektáros tó az orfűi tórendszer negyedik, utolsó tagja, a Hermann Ottó-tó mellett található. A további két tó az Orfűi- és a Pécsi-tó. A kirándulni vágyók akár össze is köthetik ezek megtekintését.

A tavat felülnézetből megcsodálni vágyók a falu feletti domboldalban megbújó Árpád-kori kőbányát kereshetik fel, ahol padok és tűzrakóhely is várja a túrázókat. A mecseki erdőkben mindig nagy élmény a bolyongás, ősszel a színesedő levelek miatt ez különösen igaz. Kovácsszénáján járva a szomszédos Abaligetet is ajánlott felkeresni, ahol cseppkőbarlang és denevérmúzeum is színesíti a látnivalók sorát.

Kirándulás a Mecsek szépséges falvaiban

A Dél-Dunántúl csodálatos gyöngyszeme a Mecsek, mely tele van vonzó látnivalóval, mesés helyeken vezető túraútvonallal, kulturális értékkel. Völgyeiben pedig apró, takaros falvak bújnak meg, ahol a fáradt kiránduló megpihenhet, feltöltődhet.

(Borító- és ajánlókép forrása: Zsombor94. Képek forrása: Wikipédia/Zsombor94 Indafotó/Krémusz.)

Ezt is szeretjük