Kísérteties nekropolisz az országban

A szinte felfoghatatlan időtávlat nem mindennapi jelleget kölcsönöz azoknak a hazai városoknak, ahol az ókor még ma is része a hétköznapoknak. Ezeken a helyeken kézzelfoghatóvá válik a misztikum, és szemed elé tárul egy múltbéli világ, mely egykor számtalan ember sorsát tartotta a kezében. A következő három hely izgalmas időutazásra csábít.

Ókori óriásváros a föld alatt: Tác

Székesfehérvárról Szabadbattyán irányában közelíthető meg a Fehér megyei község, Tác, melynek határában Közép-Európa legnagyobb régészeti parkja kínál különleges látnivalót. A római város romjait az 1950-es években kezdődött ásatások jelentős részben feltárták. A Sophianaeból, Aquincumból és Brigetioból kiinduló utak találkozási pontján fekvő Gorsiumot az első században alapították. A palánkfallal és vizesárokkal védett település - mely ötszáz lovast volt képes befogadni - ellátását a környékbeli falvak biztosították. Fellendülése a második században kezdődött meg.

Az északi oldal támfalát három lépcső töri át, közöttük két díszkutat építettek, amelyekben ma is láthatók a vizet szállító ólomcsövek.

A lépcsők a Capitoliumra vezettek, ahol középen a templom állt. Az első számú római tábor területén Pannonia Inferior országos főoltárának helyét azonosították. A tömegek fogadására szállásokat építettek ki, egy ilyen - padlófűtéssel, vízvezetékkel és csatornázással ellátott - luxusvilla található a fórum közelében is.

A tágas fogadószobák mellett egykor kis kamrák, vendégszobák lehettek. A szabadtéri múzeumot mediterrán hangulatú park övezi, ahol kellemes sétákat tehetsz, illetve, ha a nyári időszakban választod utazásod céljául ezt az ókori helyet, akkor a római jellegű színháztéren is élvezheted a kulturális élményeket.

A Világörökség része: Pécs sírkamrái

Az ókori Pécset, vagyis Sophianae-t a rómaiak alapították a Krisztus utáni második évszázad első felében. A késő római kor és a népvándorlás időszakában a mai Szent István-parktól egészen a Széchényi térig terjedő terület - a mai székesegyházi központtal - Sophianae temetője volt.

A több mint kétszáz évig tartó sorozatos ásatások nyomán páratlan értékű emlékek kerültek a felszínre, melyek betekintést engednek a letűnt kor szokásaiba. A régészek valódi föld alatti nekropoliszt, több száz római kori sírt, 16 sírkamrát, azokban pedig több ezer korabeli tárgyat - korsókat, amforákat, poharakat, illatszertartókat - találtak.

Sophianae ókeresztény temetőjének maradványait 2000-ben a Világörökség részévé nyilvánította az UNESCO. A szervezet által a városnak biztosított másfél milliárd forintnyi támogatásból 2005-ben indultak meg a további feltárások, illetve a korábban talált ókeresztény leletek újabb kiállítóhelyeinek kialakítása. Nagyságát és gazdaságát tekintve a pécsi lelet a legjelentősebb Itálián kívül talált ókeresztény síremlék.

Egy pécsi kirándulás alkalmával mindemellett érdemes bebarangolnod a belváros gyönyörű utcáit és tereit is, illetve látnod kell a Pécsi Tudományegyetem és a Pécsi Nemzeti Színház épületeit is. 2010-ben Pécs Európa Kulturális Fővárosának számít, így programokban egész biztos nem lesz hiány.

A kétezer éves város: Szombathely

A borostyánkőút kétezer év után is járható, emlékeztetve a látogatót arra, hogy Szombathelyen hazánk legrégibb városának utcáin sétál. Ha egy településről elmondható Magyarországon, hogy történelmére a rómaiak nagy hatást gyakoroltak, akkor Szombathelyre ez mindenképpen igaz, lévén, hogy i. sz. 43-ban maguk a nagy hódítók alapították. Claudius császár ekkortájt adta rendeletbe, hogy a Duna menti tartományok határvonalát véglegesítsék, közigazgatásukat rendezzék.

A császár a XV. légió katonáit leszereltette - ők lettek a város első, római polgárjoggal bíró lakói -, és számukra a már említett nevezetes út mentén, az Alpok és a Rába között várost alapíttatott. A helységet az ott folyó kis patak után Savaria névre keresztelték. A település hamar virágzásnak indult, és Pannonia Superior polgári központjává, egyben kultuszközponttá vált.

Nem csoda, hogy Szombathely bővelkedik római kori emlékekben. Teljesen ép objektumok sajnos itt sem maradtak fenn, de a romok, a szobrok és a használati tárgyak gazdag római kultúráról árulkodnak. A római emlékeket érintő sétát érdemes a város közepén, a székesegyház melletti Járdányi Paulovics István-romkertben kezdeni.

Savaria egykori központjára 1931-ben bukkantak a régészek, az itt felfedezett romok a város legnagyobb összefüggő ókori emlékei. A Főtérről nyíló Rákóczi utcában található az Iseum, vagyis az Ízisz istennő tiszteletére épült szentély, a Római Birodalom legészakibb Ízisz-temploma. Érdemes megtekintened a Savaria téren álló Tükhé istennő-szobrot, a korabeli Savaria utcarészletét, illetve a közfürdőt is.

Cikkünk a Reader's Digest Kiadó Csodaszép Magyarország című könyve alapján készült. Képek: www.orszagalbum.hu, merenwen, kuttor; wiki.utikonyvem.hu, Csik-art.

• 1-3 éves korig
• magyar város
• történelmi látnivalók
• ókori hely
• magyar csodák
• Utazás