Megnyílt a föld a szomszéd országban: látványos és bámulatos képeken a Kárpátok

Aknaszlatinán már az Osztrák-Magyar Monarchia idején is ipari mennyiségű sót bányásztak. A Szovjetunió felbomlása után azonban a bányák többségét bezárták, a korábbi robbantások miatt a tárnák ugyanis beomlottak - ma ilyen hatalmas lyukakat látni a helyükön. A környéken sós tavak is találhatók, a 19. század óta gyógyfürdő is működik itt.

Dunajec völgye Lengyelországban terül el, a folyó egykor a Magyar Királyság határát jelentette. A Beszkidek által közrefogott falu a képen Krościenko nad Dunajcem.

A Fogarasi-havasok Romániához, a Kárpátok déli hegységeihez tartozik: keletről a Barca-patak völgye, nyugatról pedig az Olt-folyó határolja. 1800 méterig erdő borítja, fölötte azonban már csak a hó és a kopár sziklák.

A Kárpátok legmagasabb pontja Szlovákiában található, ez a Gerlachfalvi-csúcs, mely nevét a határában fekvő községről, Gerlachfalváról kapta. A hegység itt 2566 méter magas.

A Kárpátalján található Sipot-vízesés kedvelt célpont a kirándulók körében, szerveznek ide buszos kirándulásokat is. Tavasszal a hó olvadni kezd, így ilyenkor nagyobb a vízzuhatag is.

Ez a Hoverla, mely a Máramarosi-havasokban emelkedik. A csúcs 2061 méter magas, amivel Ukrajna, illetve a Kárpátok ukrán területre eső részének legmagasabb pontjának számít.

Az erdélyi parajdi sóbánya Európa egyik legnagyobb sótartalékával rendelkezik, a környék bányászati tevékenysége pedig egészen a rómaiak idejére vezethető vissza. Az 1960-as évektől gyógykezelés is folyik itt, a sóval a légúti betegeket kezelik.