Magyarország sem úszta meg a meteoritot: itt csapódott a földbe

Bolygónk időről időre találkozik kisebb-nagyobb meteoritokkal, közöttük olyanokkal is, melyek nem égnek el a légtérbe érve, és becsapódnak.

Az idén február közepén, Oroszországban lehullott, cseljabinszki meteor nem kis mértékben hívta fel a figyelmet az égből jövő veszélyre: míg sokan irigylik az ott élőket, hogy egy ritka természeti jelenségnek lettek szem- és fültanúi, mások örülnek, hogy mindez nem lakóhelyük közelében történt meg.

Pedig akár meg is történhet: Magyarország területére is többször hullott már meteorit, feltételezhetően ennek köszönhető a Meggyespuszta-Kaszavölgy kráter, illetve a magyarmecskei meteorkráter is. A leghíresebb történet azonban a kabai meteorhoz köthető.

Erről lett híres Kaba

Kaba az Alföldön, Debrecentől mindössze 32 kilométerre elterülő, csendes és békés település, mely annak ellenére, hogy nevét már 1212-ben is megemlítették, városi rangját csak 2003-ban szerezte meg. Több látnivaló miatt is érdemes idelátogatni, híres például gyógyvíznek minősített termálvizéről és fürdőjéről, emellett városházának épületéről, református templomáról, új közművelődési házáról, világháborús emlékművéről és Szent István-szobráról. Ugyanakkor sokan keresik fel azért is, hogy láthassák, hol hullott a földre a híres kabai kő.

Tüzes kő az égből

A kabai meteorit egy 2,601 kilogramm tömegű, cipó nagyságúként jellemzett kő, mely 1857. április 15-én, este tíz óra körül csapódott a földbe a település határában.

Többen is észlelték az égi jelenséget, a leghíresebb megemlékezés azonban egy kabai gazda, Szilágyi Gábor nevéhez köthető, és szintén ő volt az, aki megtalálta.

Épp a háza előtt aludt, mikor egy, a mennydörgéstől különböző zaj felrázta, majd kocsi nagyságú, vakító fénnyel világító, tüzes testet látott meg az égen, mely körülbelül négy másodperc alatt végezte be ívét. Másnap a gazda kilovagolt, lova azonban megbokrosodott, meglátva a földbe fúródott, fekete követ, mely körül a föld behorpadt és berepedezett. Szilágyi Gábor csak szomszédai segítségével tudta kiásni a meteoritot.

Mi hiányzik Magyarországról?

Bár a legtöbben örülnek, hogy az orosz becsapódás tőlünk ilyen távol történt, vannak dolgok, melyek sokaknak hiányoznak az országból. Nézd meg a videót!

Magyarországon maradhatott

Mikor a becsapódás híre eljutott a császárhoz, annak minerológiai kabinetje magának követelte a követ, a Debreceni Református Kollégium azonban nem adta ki, sőt, máig itt őrzik a követ - egyes szilánkjait leszámítva, melyeket például Londonban, Moszkvában, Washingtonban.

A kabai kő leginkább arról vált híressé, hogy szerves anyagot mutattak ki benne, illetve, hogy körülbelül ötmilliárd esztendős, így a Naprendszer keletkezésének idejéből hozott információkat. A korabeli közvéleményt sem hagyta hidegen, városi legendák szóltak arról, hogy arany előállítására, gyógyításra és tömegpusztító fegyverek gyártására is alkalmas lehet.

Kabán emlékkövet is állítottak, melynek felirata a becsapódásra emlékezteti a látogatókat - a helyi művelődési parkban  lehet megtekinteni mind a mai napig.

Kép: www.kaba.hu.

• magyar város
• pihenés itthon
• természeti jelenség
• Utazás