A Delfinember, aki tenger mélyén érezte magát otthon: Jacques Mayol elsőként érte el egy levegővel a 100 métert
Jacques Mayol búvárlegenda egy delfintől tanulta a merülés csínját-bínját.

jacques mayol
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Sokan álmodoznak róla, hogy delfinekkel úsznak együtt, ezek a barátságos, értelmes és segítőkész állatok könnyen belopják magukat az emberek szívébe. A búvárlegenda, Jacques Mayol, akit Delfinembernek is neveznek, valósággal rajongott értük. 

A férfi neve többek számára ismerősen csenghet, róla mintázta ugyanis Luc Besson legendás, A nagy kékség című filmjének különös főszereplőjét, aki jobban érezte magát a vízben a delfinek között, mint a szárazföldön az emberek társaságában. 

Egy delfintől tanulta a legtöbbet

A szabadtüdős merülés sportágát űzők az átlagemberek számára elképzelhetetlen próbatételek elé állítják a szervezetüket. Extrém mélységekbe úsznak le oxigénpalack nélkül, a lélegzetük visszatartásával. A mélyben számos veszély leselkedik rájuk: az oxigénhiány hatására elájulhatnak, elveszíthetik a tájékozódási képességüket. Egyre mélyebbre merülve pedig megnő a nitrogénnarkózis kialakulásának valószínűsége, ami mámorító lehet ugyan, ám korántsem biztonságos, a búvárok gyakran a részegséghez hasonlítják. A fizikai nyomáson túl a pszichésről sem szabad megfeledkezni, a merülő fölé magasodó, sötét víztömeg a történelem során már többeket a verseny feladására sarkallt. A francia nemzetiségű Jacques Mayol az első a világon, aki egyetlen levegővel elérte az óriási mérföldkőnek számító 100 méteres álomhatárt, és ezzel beírta magát a szabadtüdős merülés történelmébe. 

Jacques Mayol 1927-ben született Sanghajban. Gyermekkorában a család minden nyarat a japán Karatsuban töltött, hétéves korában a bátyjával búvárkodtak, amikor életében először megpillantott egy delfint. Jacques-ot már egész korán elbűvölte a víz és a merülés, az sem tartotta vissza, hogy édesapja egy búvárbalesetben hunyt el. Fiatal felnőttként sokat utazott, újságíróként, tolmácsként tevékenykedett, és búvárkodott.

A delfinek iránti rajongása akkor vette kezdetét igazán, amikor 1955-ben búvárként dolgozott egy miami akváriumban, ahol megismerkedett a Clown (Bohóc) nevet viselő állattal. Az ebédszüneteiben az intézmény szabályait megszegve beugrott a medencébe, hogy együtt ússzon a delfinnel, akinek elleste könnyed mozgását, és közös úszásaik alkalmával azt is megtanulta, hogyan tartsa vissza minél tovább a lélegzetét. Karrierjében a későbbiekben a meditáció és a jóga is a segítségére volt. 

Ekkoriban a szabadtüdős merülés világában a szicíliai születésű Enzo Maiorca számított a legnagyobb sztárnak, ő merült először 50 méter mélyre az 1960-as évek elején, rácáfolva az orvosok jóslataira. A szakemberek ugyanis úgy gondolták, hogy a búvár tüdeje összeomlik ilyen körülmények között. Maiorca és Mayol figyelték egymás eredményeit, egymás barátai és riválisai is voltak egyben. A nagy kékségben Maiorca nevét Molinarira változtatták, és személyiségét is meglehetősen átformálták.

100 méter mélyen 1 levegővel

Jacques élete nagy eredményét 1976 novemberében, 49 évesen érte el Elba szigeténél, ahol no limit kategóriában átlépte a bűvös száz méteres határt, egészen pontosan 101 méterig jutott. Közben a pulzusa 27/percre csökkent. Viszonyításképp: a normál nyugalmi tartomány, bár több dolog is befolyásolja, körülbelül 60 és 100 közé esik. A szabadtüdős merülés ezen formájában nincs meghatározva a merülés és a felúszás formája, az esemény nyílt vízen történik, a sportoló általában egy kötél mentén, szán segítségével ereszkedik a mélybe, majd egy levegővel töltött ballon segítségével emelkedik vissza. A szán súlya, a merülés sebessége a búvárra van bízva, többek között ebben rejlik a szám igazi veszélye. 

Mayol rekordját sokáig senki nem volt képes megdönteni. Enzo egy botrányba fulladó, televízión is közvetített merülés után 14 évre visszavonult a sporttól. Jacques 1983-ban, 56 évesen elérte a 105 métert is. Hihetetlen eredményei ellenére sokak szerint nem tipikus atlétaalkattal áldotta meg a sors. A Clowntól tanultak, valamint a sajátos filozófiájába vetett hit segítettek egyengetni az útját. Úgy gondolta, hogy a merülés során mindenáron el kell terelni a gondolatokat a levegő visszatartásáról. Hitvallásának alapvetéseit az 1983-ban megjelenő L’Homo Delfinus című művében összegezte.

A cikk az ajánló után folytatódik

Gondolatainak középpontjában a tengerek, óceánok és azok lakóinak tisztelete és szeretete állt, támaszkodott a vízimajom-elméletre is, amely szerint őseink evolúciójában a vízi életmód játszhatott szerepet.

- Víz, az óceán… ez a mi legtermészetesebb közegünk. Meztelenül születünk az anyaméh miniatűr óceánjából… és a szabadmerülés ennek a folytatása - nyilatkozta a Los Angeles Timesnak. 

Biztos volt benne, hogy eljön a nap, amikor az emberek 200 méter mélyre is le tudnak merülni, és akár 10 percen át is vissza tudják tartani a lélegzetüket - igaza is lett. A no limit merülés rekordja jelenleg a férfiaknál például Herbert Nitsch 214 métere az AIDA  nyilvántartása szerint. ( 2012-ben ennél is mélyebbre jutott, körülbelül 253 méterig, ám eredményét, ami kis híján az életébe is került, hivatalosan nem érvényesítették.)

 A Delfinember 2001-ben, 74 éves korában hunyt el, depressziótól szenvedett, és önkezűleg vetett véget életének az elbai villájában. Bár mindig a víz és a delfinek voltak a legfontosabbak a számára, dokumentumfilmesként, íróként, sőt ingatlanbefektetőként is sikereket könyvelhetett el. Az 1988-as A nagy kékség létrehozásában is részt vett. Luc Besson gyönyörű filmje, amelynek középpontjában Jacques és Enzo rivalizálása áll, bár többnyire fikciós elemekből építkezik, ráirányította a figyelmet a szabadtüdős merülésre, és az azzal járó, valószínűleg semmihez nem hasonlító érzésre, megszállottságra. A két férfi közül világrekordok tekintetében Enzo Maiorca volt a sikeresebb, ő 17 világrekordot tudhatott a magáénak, Mayol pedig 11-et. Munkásságukkal, eredményeikkel mindketten a sportág meghatározó szereplői, formálói. 

10 imádni való utazós film

A járványhelyzet miatt még mindig csak szigorú feltételek mellett lehet utazni, a hiányt némelyest enyhítendő nézz bele a következő válogatásba! Ezek a filmek mind az utazással kapcsolatosak.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

Ezt is szeretjük