Hihetetlen természeti forma: a mennyország lépcsőjének is nevezik

Dél-Afrika Tábla-hegye manapság a Föld egyik legfeledhetetlenebb monumentuma, egyúttal a déli kontinens jelképes földrajzi képződménye. Különleges látványa és egyedülálló formája miatt számos legenda övezi, melyek közül az egyik legismertebb szerint egykor, legalábbis, míg nem tudták az emberek is megközelíteni, ez volt az istenek lakhelye.

Ma is úgy tartják, éghez közeli elhelyezkedése révén spirituális erővel bír, és a mennyország felé vezető lépcsőt jelenti, emellett az istenek asztalaként is gyakran emlegetik, köszönhetően annak, hogy nyáridőben a délkeleti szél okozta áttetsző párafelhő úgy borítja be az asztalforma tanúhegy tetejét - északi oldalán még le is omlik kicsit -, mint egy hatalmas, fehér terítő.

Ahol az istenek asztalt terítenek

Az Afrika délnyugati szegletében, a tengerből erődszerű homokkőfalként kiemelkedő, több mint 200 kilométerről is látható képződmény megkapó és egyben megnyugtató látványt jelent a hajósoknak, akik irányjelzőként használják azóta, hogy 1488-ban a portugál felfedező, Bartolomeu Dias első európai hajósként meglátta azt.

A lapos tetejű monolit, melynek több mint három kilométer hosszú a csúcsa - valójában a teteje -, fejedelmien emelkedik Cape Town - Fokváros - fölé.

A Tábla-hegy egyetlen, óriási homokkőtömb, mely eredetileg egy sekély tenger fenekén feküdt mintegy 400-500 millió évvel ezelőtt.

A földmozgások során aztán annyira felemelkedett, hogy a teteje most 1086 méterre van a tengerszint felett.

Északi fala szinte függőlegesen emelkedik két kiálló csúcs - a keleti Ördögorom - Devil's Peak - és az északnyugati Oroszlánfej - Lion's Head - között.

Káprázatos panoráma a világra

A hegyről nyíló panoráma egyetlen lélegzetelállító keretbe foglalja a környező hegyeket, a várost, az óceánt, sőt, távolabbi romlatlan vadonokat is, a tetejéről ugyanis messze ellátni az alatta elterülő városon túlra: nyugaton az Atlanti-óceán, délen a Jóreménység foka, északon a hullámzó afrikai táj veszik bele a végtelenségbe.

A hegytető alatt a Tábla-hegy zöld lejtői vadvirágos pompával futnak a messzeségbe. Ma legalább 400 gyalogösvény vezet fel a hegyre, és egy függővasút évente félmillió embert visz föl az egykoron oroszlánok és leopárdok birodalmának tartott magaslatra.

A legszebb kert és a legromantikusabb naplemente

A drótkötélpályás felvonóval mindössze öt perc a táblát formázó, lapos csúcs, amiről Fokváros jelképe a nevét kapta. Szerencsére a felvonó igen sűrűn jár, nem kell tehát megbirkózni a két-három órás mászással, ha valaki fel akar jutni a csúcsra. Kevésbé emberpróbáló mászóutak indulnak továbbá a gyönyörű Kirstenbosch Nemzeti Botanikus Kertből, a hegy keleti lejtőjéről.

Annyi, csak Dél-Afrikára jellemző növényfajt csodálhat meg itt az utazó, hogy könnyen előfordulhat, hogy a csúcsra már fel sem jut.

A félszigeten élő 2200 növényfaj többsége a hegyen honos, szeptember és március között valósággal elborítja a virágtakaró, egyedül az írisz száz változattal képviselteti magát. Nem véletlen hát, hogy a fokvárosiak kirándulásainak legkedveltebb célpontja a hegy, piknikkosarukban ilyenkor a környező népszerű szőlészetek terméke, egy-egy üveg jóféle bor lapul.

De a világutazók is előszeretettel látogatnak fel a hegytetőre, amit különösen érdemes estefelé megtenni, az itteni naplementéről ugyanis úgy tartják, a romantikusnál is romantikusabb.

Cikkünk a Reader’s Digest Varázslatos Föld körüli utazás és Patricia Shultz 1000 hely, amit látnod kell című könyve alapján készült. Utóbbi a Vince Kiadó gondozásában jelent meg. Képek: pixdaus.com.

• természeti csoda
• afrika
• hegyvidék
• világjáró
• szikla
• Utazás