Így néz ki a cigánykirály pesti palotája: 3 hely a fővárosban, amit nem ismersz eléggé
Íme, három igazán különös hely Budapesten - ismered a történetüket?

Nyereményjáték

Nyerj utazókönyvet, és ismerd meg a világ legkevésbé ismert érdekességeit! (x)

Nyerd meg a szerelemsegítő, ezüst szívcsakra nyakláncot, mely segít megtalálni, amire vágysz! (x)

összesen 2 db játék
Ez is érdekelhet

Sok nő itt hibázik: így kell kezelni a bakteriális fertőzést - Nincs olyan, hogy valami mindenre jó (x)

Gomba vagy baktérium? Nagyon is lehet érzékelni a különbséget, és máshogy is kell kezelni (x)

Ezreket spórolhatsz a vízszámlán: pénzt és energiát spórol ez a konyhai eszköz (x)

A legjobb szőrtelenítő módszer télen is: így lesz hetekig sima a bőröd (x)

Tökéletes alakot és egészséges testet ajándékozhatsz karácsonyra! Mutatjuk, hogyan (x)

beauty and style

20 nőies öltözék, ami a kiegészítőktől olyan szemrevaló »

Mit viselj, ha nincs mit felvenned? 5 szett fantáziátlan napokra »

Az egész arcát piros rúzzsal sminkelte ki: ez lett az eredménye »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

Alig akad olyan hely Budapesten, melynek története ne szolgálna egy-egy érdekes momentummal vagy mulatságos anekdotával. A főváros következő, több évszázados pontjairól sem biztos, hogy mindent tudtál.

Az Iparművészeti Múzeum épülete
Lechner Ödön szobra

A cigánykirály palotája: Iparművészeti Múzeum

Az Iparművészeti Múzeum zárókövét maga Ferenc József császár és király ütötte a helyére 1896. október 25-én. Három ütést kell elképzelni egy millenniumi ezüstkalapáccsal.

Aztán a zárókőről, nemkülönben a mögé helyezett alapítólevélről az egész monarchia megfeledkezett. Azt sem lehetett tudni, hová is koppintott őfelsége. Csak 1968-ban, a renoválás egyik pillanatában lelték meg a becses okiratot, mely annak idején Európa harmadik iparművészeti múzeumának méltó elhelyezéséről volt hivatott gondoskodni.

Az építészben Lechner Ödönt tisztelheti Magyarország, egy gavalléros botrányok között megőszült férfiút, aki az ősi magyar stílust vélte felfedezni azok között a perzsa és hindu motívumok között, melyeket oly bőséggel ontott az Üllői úti palotára.

Akadtak azonban, akik másként vélekedtek a pompás építmény cikornyáiról, a korabeli fő közvélemény-formáló, Tóth Béla például egyenesen a cigánykirály palotájának aposztrofálta az építményt. Később meg is bánta bősz ítéletét, azonban az épületet sokáig emlegették a gúnynéven.

Ahol veszedelmes verebek éltek: Erzsébet tér

Nagy durranásokat élt meg valamikor az Erzsébet tér, mely Albrecht főherceg, egykori magyarországi kormányzó és katonai főparancsnok engedelmével viseli ezt a nevet - némi megszakításokkal - 1858 óta.

Színházi épület is állt rajta, méghozzá az utolsó pesti német teátrum szögletes faalkotmánya, pótolandó a leégett másikat. Ami pedig a durranást illeti, az úgy kezdődött, hogy az ide telepített homoktűrő platánokon és vadgesztenyéken elszaporodtak a verebek. Felhőnyi seregekben tanyáztak az ágakon, és természeti törvényektől hajtva összevissza pecsételték a frissen átadott közparkot.

Ma már szinte elképzelhetetlen az a 19. századi rettegés, ami akkor ült ki a dámák arcára, amikor felrémlett előttük, hogy kényes toalettjükben el kell haladniuk egy-egy kiszámíthatatlan lombozatú fa alatt. Albrecht főherceg bizonyára megvétózza a pesti polgárok kérelmét, miszerint ide, az egykori vásártérre sétateret álmodjanak, ha megsejti, mekkora veszélynek teszi ki a nőtársadalmat.

Szoborrészlet az Erzsébet téren
Az Erzsébet téri Danubius-kút

Végül fegyverviselt veterán katonáknak kellett - városi rendeletre - beledurrantani az elszemtelenedett veréblombozatba, hogy tiszteljék a pesti nőt és annak minden - kitömött - kellékét, ha maguk alatt promenádozni látják. Így jöttek el a szeplőtlen idők az Erzsébet téren, amikor három krajcárért lehetett itt padot bérelni, és asszonyon folt nem esett.

A legszebb épületek, együtt: Vajdahunyad vára

Azt a nosztalgikus tombolást, amit a városligeti Vajdahunyad vára megjelenít, nevezhetnénk magyar építészeti eredetmítosznak is - ahogyan az ilyesmit a 19. század végén, az akkori millenniumi önkívületben elképzelték. A népszerű toronykavalkád afféle Hunor és Magor kőből, malterből, melynek romantikus bája, a stílusok bravúros egybehordása tízezreket ragad magával még ma is.

Az első változatot ideiglenes anyagokból húzták fel Alpár Ignác tervei alapján, és az ezredéves kiállítás történelmi pavilonjaként szolgált. Ám akkora sikere volt, hogy mikor ütött a lebontás órája, a nagyközönség ragaszkodása miatt - no meg az időközben itt elhelyezett mezőgazdasági kiállítási tárgyak megóvása érdekében - a kormány több mint hárommillió koronát szavazott meg a véglegesítésére.

A városligeti Vajdahunyad vára
A jáki templom mása az épületegyüttesben

Alpár most már örök időkre szóló matériából húzatta fel azt a sajátságos komplexumot, mely az akkori Magyarország legértékesebbnek tartott építészeti emlékeit másolta egybe.

Van itt jáki templom, segesvári bástya, brassói Szent Katalin-torony - kész múzeum román, gót és barokk stílusba befalazva. És persze az erdélyi vár tornyának lelkes kópiája, amiről végül a nép az egész építményt Vajdahunyad várának nevezte el.

Képek: www.orszagalbum.hu, M.Attila, Sziszkó, juhaszj, tulip, cseri7; hu.wikipedia.org Iparművészeti Múzeum szócikke, Uzo19.

Te melyik budapesti épületről vagy helyről tudsz valami különlegeset?

Cikkünk Kaiser Ottó és D. Szabó Ede Szerelmem, Budapest című könyve alapján készült.

Ez az album történelmi hangulatképek sorozata - Kaiser Ottó művészi képei egy-egy érdekes és vidám, máskor tragikus és felemelő történetet, neves személyiséget idéznek fel, D. Szabó Ede pedig utánozhatatlan módon festi meg az apró, ám annál láttatóbb erejű momentumokat, a magyar kultúra és történelem nagyjait. A szöveg atmoszférateremtő erejével, jellegzetes - jó kedélyű, néhol groteszk - hangnemével sikeresen adja vissza azt a jellegzetes budapesti miliőt, mely a 19. század végén, illetve a 20. század elején jellemezte az 1873-ban Pest, Buda és Óbuda egyesülésével létrejövő fővárost.

Kiadja az Alexandra Kiadó.
A könyv ára 4249 forint.
A könyvet itt rendelheted meg.

OLVASD EL EZT IS!

epulet
  • magyar csodák
  • különleges épület

Rejtélyes vörös sün Budapesten

rejtett
  • magyar csodák
  • különleges épület

Titkos kertek, rejtett parkok a belvárosban

Blog.hu ajánló