Hol éltek a vikingek? Íme, az ősi nép vadregényes otthona, tele történelmi rejtélyekkel

A középkor hajnalán a ma csak vikingekként emlegetett északi népek útnak indultak, hogy technológiai újításaikat kihasználva új kereskedelmi lehetőségeket, meghódítható területeket fedezzenek fel maguk körül, Európában és azon túl.  

A vérszomjas harcosok és ügyes hajósok terjeszkedése i. sz. 800-1050 között zajlott, legfőbb hajtóereje pedig a túlnépesedés és a mezőgazdasági művelésre alkalmas területek hiánya volt. A vikingek tetteit főként ellenségeik írott beszámolóiból ismerjük, sőt, a meghódított területeken elszórt tárgyi emlékek is tanúskodnak az ősi kultúra gazdagságáról. Továbbra is rejtély azonban, hogy pontosan meddig jutottak el a kor egyik legmodernebb vívmányának számító viking hajók.

Hol éltek a vikingek?

A vikingek ősi hazájának számító Skandináv-félszigetet az északi tájak szépsége mellett azok zord klímája jellemezte, így a kevés művelhető föld miatt gyakori volt az éhezés. Ennek eredményeként sokszor a lánycsecsemőket meg sem tartották, míg a családban csak a legidősebb fiú örökölt. Hamarosan jóval több volt a férfi, mint a földterület és a feleségül vehető nő.

Többek között ezekre a problémákra jelentett megoldást a hajózás fejlődése, mely lehetővé tette, hogy a vikingek útnak induljanak. Mutatjuk, hova jutottak el hódításaik során!

A viking kor kezdete volt, amikor 793-ban az első hajók elérték az angliai Lindisfarne partjait, ahol kifosztották és lemészárolták az apátságot. Ezután a vidék egyre nagyobb része került skandináv uralom alá, egészen Nagy Knut haláláig, aki Dánia, Anglia, Norvégia és Svédország területén uralkodott 1035-ig.

795-ben az ír partok mentén is kolostorok estek a vikingek áldozatául, akik negyven évig fosztogattak itt. Ezt követően jöttek csak létre az első permanens skandináv települések, köztük a Liffey-folyó partjain Dublin őse, de Cork, Limerick és Wexford is skandináv alapítású.

Skócia területén valószínűleg először Iona szigetén bukkantak fel a vikingek. A fosztogató csapatokat hódítók követték, akik a folyókon felfelé hajózva a belső, kisebb királyságokat is megdöntötték.

A Man-sziget és a Hebridák is skandináv uralom alá kerültek, ám a hódítók gyakran keveredtek, házasodtak a helyiekkel. A kialakult közösségeket számos belviszály jellemezte.

Wales-t sokkal kevésbé érték el a hódítók. Csak a déli területeken alakult ki pár skandináv település, köztük Harfordwest és Gower, ám a Skomer, a Swansea és sok más helynév is északi eredetre utal.

Izlandot a Feröer-szigetekről érkező hajósok fedezték fel a monda szerint, akik elnyomó uralkodójuk elől menekültek. Idilli, noha kissé zord helyet találtak a földműveléshez, ám a körülmények már ismerősek voltak. Innen származott később Vörös Erik is.

Grönlandra Vörös Erik és pionír csapatai hozták el az északi kultúrát, akik három békés települést alkottak. A legnagyobb, az Ericsfjord menti Brattahlid mintegy 450 farmból állt. Rekonstrukciója ma turistaszenzáció.

Észak-Amerikába 986 körül hajóztak el Leif Ericsson vikingjei, akik a mai Új-Fundland területén megalapították Vinlandot. Az utánuk maradt régészeti leletek a L'anse Aux Meadows területén találhatóak, mely ma a Világörökség része.

Az északi területeken túl a vikingek csaknem egész Európa partvidékét fenyegették. Eljutottak a mai francia, olasz, spanyol, portugál, orosz és török területekre is. Itt Catoira nyugati tornyai látszanak, melyeket az invázió megfékezésére emeltek Galíciában.

A vikingek  szórványosan ennél is messzebbre hajózhattak. Akadnak, akik szerint ezt támasztja alá a Mississippi-folyóban talált feltételezett hajólelet is, ám ez végül nem bizonyult hitelesnek.

• európa kincsei
• ősi
• középkor
• norvégia
• svédország
• finnország
• izland
• dánia
• északi sark
• hideg
• hajó
• felfedezés
• földrajz
• Utazás