Ez a legrégebbi temető Magyarországon

A Fiumei úti Nemzeti Sírkert - melyet Kerepesi temetőnek is neveznek - egyes források szerint a legrégibb olyan magyar, keresztény temető, mely máig összefüggően fennmaradt, illetve, amit még napjainkban is használnak. Az 1849 virágvasárnapján megnyitott temető, mely egykor Pest köztemetője volt, mára Európa legnagyobb szabadtéri szoborparkjává vált, és nemzeti panteonként is emlegetik, ahol számos ismert személyiség nyugszik a magyar történelem, valamint a kulturális és tudományos élet nagyjai közül. A képen Blaha Lujza sírja látható, a háttérben a híres Árkádsorral.

Vörösmarty Mihályt temették itt el elsőként a nemzet jeles személyei közül, de itt temették újra gróf Batthyány Lajost, itt nyugszik többek között Ady Endre, Jókai Mór, Kossuth Lajos és Deák Ferenc is. A képeken Vörösmarty Mihály sírja, illetve Batthyány Lajos mauzóleumának részlete látható.

A ma teljes egészében műemléki védettség alatt álló temetőre azok közül is sokan kíváncsiak, akik nem elhunyt szeretteiket meglátogatni érkeznek ide, a sírkertben számukra vezetett sétákat és rendhagyó tanórákat is tartanak, a Kegyeleti Múzeumban pedig a régmúlt magyar temetkezési szokásait ismerhetik meg. A képeken Ady Endre síremléke, illetve Kossuth Lajos szarkofágja látható.

Budapest másik jól ismert, szimbolikus jelentőségű sírkertje, az 1894-ben megnyitott Farkasréti temető ma Buda legnagyobb kiterjedésű temetője, mely a Fiumi úti sírkerthez hasonlóan számos kiemelkedő személyiségnek lett végső nyughelye. A képen Janikovszky Éva síremléke látható.

És még néhány név a sok közül: itt található Bajor Gizi, Gobbi Hilda, Dajka Margit, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Hofi Géza, Kaffka Margit, Karády Katalin, Latabár Kálmán, Örkény István, Szabó Magda, Zelk Zoltán, Weöres Sándor és Tóth Árpád sírja is. A képen Pilinszky János, valamint Nemes Nagy Ágnes sírja látható.

A 301 parcellát magában foglaló, 1886-ban megnyitott Új köztemető ma a főváros legnagyobb sírkertjének és mintegy másfélmillió ember végső nyughelyének számít.

A temető legtávolabbi részén található a megrázó emlékeket őrző 301-es parcella Nagy Imre és társai, valamint az 1956-os forradalom és az azt követő megtorlások áldozatainak sírjaival.

Bár hivatalosan már nem tartozik Magyarországhoz, sokan máig az egyik legjelentősebb, hazánkhoz köthető temetőnek tartják a Kolozsváron található Házsongárdi temetőt, mely Erdély talán legismertebb sírkertje. 1585-ben, a pestisjárvány idején alapították, és a 17. századtól kezdve temették ide az erdélyi szellemi élet meghatározó személyiségeit. A szimbolikus jelentőséggel bíró temetőben nyugszik mások mellett Szenczi Molnár Albert, Apáczai Csere János, Reményik Sándor és Dsida Jenő is.