El fog tűnni Erdély egyik legszebb csodája?

Az 1837-ben keletkezett tó a megfigyelések szerint visszahúzódóban van, minden évben jelentősebb mennyiségű hordalékkal töltődik fel, ha pedig az emberi beavatkozás ezt nem akadályozza meg, 2080-ra akár el is tűnhet. Vannak azonban intézkedések, amelyekkel szeretnék megelőzni mindezt, a közelben például hordalékfogó gátak szolgálják ezt a célt.

A Gyergyószentmiklóstól nem messze, 983 méteres tengerszint feletti magasságban található tó a Gyilkos-kőről az esőzés miatt lezúduló törmeléknek köszönheti létét, amely több patak folyását is elzárta, így hozva létre a természeti csodát.

A hagyomány azonban ennél érdekesebb eredettörténetről szól, a legenda szerint ugyanis a tó kialakulása egy Fazekas Eszter nevű, világszép leány hegyekhez intézett fohászának köszönhető. A lány egy vásárban ismerkedett meg daliás vőlegényével, akit aztán elvittek katonának, így magára maradt. Egy zsiványvezérnek azonban megtetszett a lány, és lóháton ragadta el, majd erőszakkal próbálta rávenni, hogy a felesége legyen. A lány ekkor a hegyekhez kiáltott segítségért, amelyek válaszként hatalmas fergeteget gördítettek a völgyre, alá temetve a lányt, a zsiványt, de még egy közelben legelésző nyájat és pásztorát is.

A környékbeli pásztorok a legenda szerint ezért nevezték el Gyilkos-tónak, Veres-tónak pedig azért hívják, mert állítólag időnként a legenda áldozatainak vére színezi különös árnyalatúra. Annak azonban, hogy a tó néha valóban furcsa, vöröses színezetet kap, a Vereskő-patak által nagy esőzésekkor kioldott vasokker az oka.

Jellegzetes látványt nyújtanak a tóból kiálló csonkok, amelyek az egykor itt található fenyőerdő maradványai.

A tó látogatottságát növeli, hogy a közelében található a Keleti-Kárpátok legszebb szurdokvölgyének számító, körülbelül öt kilométer hosszú Békás-szoros is.