Fotókon a világ legfurcsább tava

A Föld legmélyebb pontján egy szelíd, kék vizű tóból mindenfelé sóoszlopok meredeznek, a víz felszínén pedig helyenként szétesőben lévő jéghegyeknek tűnő, nagyobb sótömbök lebegnek. E szinte élettelen táj a Holt-tenger, mely rendkívül magas sótartalmát annak köszönheti, hogy nincs elvezetése.

Szodoma és Gomorra fekszik a mélyén?

Ehhez a helyhez fűződik Lót feleségének bibliai története is. Amikor a két bűnös várost, Szodomát és Gomorrát tűz és kénköves eső pusztította el, a menekülő asszony a tilalom ellenére hátranézett, és sóbálvánnyá változott. Egyes régészek szerint a két város elsüllyedt romjai a tó déli, sekély medencéjében nyugszanak.

A tenger, ami valójában tó

A Holt-tenger, melynek a felszíne 397 méterrel van a tengerszint alatt, a Jordán-folyó völgyének alján, az Afrikai-árokrendszer északi részéhez tartozik. Ez az óriási hasadékárok a Jordán felső folyásánál kezdődik, majd déli irányban a Holt-tengeren és a Vörös-tengeren át Afrika keleti részén folytatódik.

A tó - mert valójában tó - mélysége északon helyenként a 400 métert is eléri, feneke pedig mintegy 800 méter mélyen fekszik a tengerszint alatt.

Háta mögött a tőle nyugatra eső, kopár júdeai hegyekkel, keleten pedig a Bibliából ismert Moáb és Edom fennsíkja szomszédságában a Holt-tenger csaknem 80 kilométer hosszan nyúlik el a Jordán völgyében. Legszélesebb pontján a partjai közötti távolság 18 kilométer.

A só birodalma

Több mint kétmillió évvel ezelőtt indult el az a folyamat, melynek során vastag üledékrétegek rakódtak egymásra, és ezeknek a legfelső rétegét képezik a sóoszlopok. A nyári hőségben a Jordánból és több kisebb folyóból a tóba ömlő víz gyorsan párolog, és agyag-, homok-, kősó- és gipszüledéket rak le a meder mélyén. A különösen csapadékos teleken naponta több mint 6,5 millió tonna víz kerül a Holt-tengerbe.

Nincs benne semmi élet

A tóban növény és állat alig található. Vizében, mely hatszor annyi sót tartalmaz, mint az óceánok, csak egyes egysejtűek élnek meg, minden más életet kiirt. Az állandó párolgás következtében a tó felszínét gyakran vonja be vastag rétegben a pára. A középkorban az arab telepesek között az a hiedelem élt, hogy madár azért nem repül át a tó fölött, mert az mérgező páragőzt bocsát ki.

Gyógyító ereje van

A Holt-tenger nemcsak sóban, de egyéb ásványi anyagokban, így káliumban, magnéziumban és brómban is gazdag. Ásványi tartalma miatt vizét gyógyerejűnek tartják, többféle betegség - bőrbajok, ízületi gyulladások és légzőszervi panaszok - kezelésére ajánlják. A Holt-tenger fekete iszapjának bőrfiatalító hatást tulajdonítanak.

Ősi, bibliai tájak

Ahhoz képest, hogy milyen kisméretű és szinte élettelen, a Holt-tenger meglepően nagy szerepet játszott a történelemben. A nyugati partja fölötti sziklaplatón emelkedik Maszada erődje, ahonnan festői panoráma nyílik a tóra. Maszadától északra található az Én-Gedit, vagyis a Kecskék forrása, melyről Sámuel könyvében olvasható, hogy az ifjú Dávid itt keresett menedéket az őt üldöző Saul király haragja elől.

Én-Gedi forrásokkal öntözött, buja növényzetű oázis, ahol vadkecske és - állítólag - vadleopárd is él. Még északabbra, a hegyoldalban csodálhatók meg a kumráni barlangok. Az esszénusok, egy ősi zsidó szekta tagjai, itt rejtették el a holt-tengeri tekercseket.

Cikkünk a Reader’s Digest Kiadó Varázslatos Föld körüli utazás című könyve alapján készült.

• tenger
• természeti csoda
• ázsia
• bizarr hely
• világjáró
• Utazás