Félelmetes nyílás a bolygón

A nyugati világ egyik legnagyobb városhalmaza - mely magába foglalja többek között Los Angeles-t és San Franciscót - épült bolygónk talán legveszélyesebb törésvonalára. A közép-kaliforniai Taft városának utcái első pillantásra nemigen különböznek a többi észak-amerikai városéitól, valami szokatlan azért mégis feltűnik a szemlélőnek.

Jobban szemügyre véve azt látja, hogy a lámpák sora nem teljesen egyenes, sőt, néhol egész utcák görbültek meg, mintha a két végüket ellenkező irányban csavarták volna el.

E furcsa torzulások oka az, hogy Taft, akárcsak Kalifornia sok más nagyvárosa és San Francisco öböltérségének gyorsforgalmi úthálózatának egy része a Szent András-törésvonalon épült. Ez a földkéregben húzódó árok hihetetlen hosszúságban szeli át az Amerikai Egyesült Államok területét.

Ahol szétcsúszik a Föld

A Kaliforniai-öböltől északnyugati irányban húzódó, San Franciscónál a tenger felé kanyarodó, több mint 15 kilométer mélységű, széles árok két kőzetlemez találkozásánál jött létre, melyek folyamatos mozgásban vannak.

A Szent András-törésvonal mentén érintkezik egymással a Pacifikus- és az Észak-amerikai-lemez. Az előbbi észak és kelet felé, az utóbbi déli és nyugati irányban csúszik, évente mintegy 13 milliméterrel.

Hatalmas hasadék és irányt változtató folyók

Sivatagi vidékeken, így a Los Angeles-től 160 kilométerre északra fekvő Carrizo-síkságon is élesen szembetűnik a Szent András-törésvonal. Itt, ahol a földmozgások rendkívül szeszélyesen jelentkeznek, az évszázadokon át ugyanarra kanyargó folyókat az egymást követő földrengések hirtelen új mederbe kényszerítik. A folyók útjában 120 méteres elmozdulásokat is regisztráltak.

Hegyek omlanak össze

Azt, hogy a terület alatt törésvonal húzódik, mindemellett legszembeötlőbben az útburkolaton mutatkozó repedések és beszakadások jelzik, emellett Los Angeles-től északra, a San Gabriel-hegységben az utak meg is görbültek a törésvonal mentén keletkező, a hegyeket összenyomó feszültség hatására.

A hegyvonulat nyugati oldala emiatt állandóan aprózódik és mállik, és az évről évre így keletkező törmelék lassan közelít Los Angeles városához, szüntelenül arra emlékeztetve, hogy - legalábbis Kalifornia államnak ebben a részében - a civilizáció csak a természet erőinek jóváhagyásával létezhet.

A világ legveszélyesebb városa

A felszínen megmutatkozó jelek félelmetes erővel közvetítik a természet jelenlétét, mely a legveszedelmesebben a környéken gyakorta előforduló földrengések képében mutatkozik meg.

Az 1906. április 18-i földrengés porvihara és téglatörmelék-zuhataga után kitört tűzvész egész San Franciscót lángba borította. A mai becslések szerint 3000 ember vesztette életét az USA e századi legpusztítóbb földrengésében, mely a Richter-skálán 8,3-as erősségű volt.

A törésvonal mentén a talaj néhány perc alatt hat méterrel mozdult el, kerítések és fák dőltek ki, utak szakadtak be, használhatatlanná váltak a vízvezetékek, így a rengést követő tűzvész az egész városban akadálytalanul elharapózhatott.

A várható rengéseket a szakemberek - az építészek és statikusok - is számításba vehetik, és az épületeket, hidakat úgy tervezhetik, hogy bizonyos erősségű földmozgásokat kibírjanak.

Ennek ellenére a becslések szerint, ha Dél-Kalifornia Los Angeles-i körzetét 7-es Richter-fokozatú rengés érné, 17-20 ezren lelnék halálukat. De addig is, míg egy ilyen súlyosságú modern katasztrófa be nem következik, a bizarr helyek szerelmeseit semmi sem tántorítja vissza attól, hogy a törésvonal mentén túrázva borzolják a kedélyeket.

Cikkünk a Reader’s Digest Különös helyek, elbűvölő tájak című könyve alapján készült. Képek: www.dailygalaxy.com; news.nationalgeographic.com, James P. Blair/NGS; latimesblogs.latimes.com.

• amerikai egyesült államok
• bizarr hely
• világjáró
• Utazás