Máig nem tudni, kik építették a rejtélyes alagutakat: behálózzák egész Európát

Bár eredetükről nem sokat tudni, a feltételezések szerint az alagutak a középkorhoz köthetőek, ennek bizonyítását azonban nehezíti, hogy készítőik szinte teljesen megtisztítva hagyták őket az utókorra, csak igen kevés régészeti leletet találtak területükön a kutatók. Európa-szerte, különösképp Közép-Európában körülbelül kétezer ilyen alagutak fedeztek fel eddig, jelentős részük azonban máig feltáratlan. Különösen sok található közülük Ausztria, illetve Bajorország területén.

Az alagutak rendkívül szűkek és alacsonyak, egy idősebb vagy éppen túlsúlyosabb embernek komoly gondokat jelenthet bennük a közlekedés, emellett főbb jellemzőik közé tartozik, hogy csupán egy bejáratuk van.

Léteznek feltételezések, melyek szerint tárolásra szolgáltak, vagy épp börtönként, sírkamraként funkcionáltak, sokan azonban inkább azt valószínűsítik, hogy búvóhelyet jelenthettek a portyázó, fosztogató hordákkal szemben.

Több tudós is spirituális funkciót tulajdonít nekik, amit alátámaszt, hogy a keresztény királyságok idején semmiféle említés nem történt róluk, ami alapján akár nem keresztény kultuszok követői is használhatták őket. Vannak, akik szerint démonok búvóhelyeinek tartották őket, esetleg szimbolikus szülőcsatornaként, az újjászületést jelképezve gyógyító helyként szolgáltak, míg mások szerint a vándorló népek ilyen helyeken rótták le kegyeletüket halottaik előtt.

A legtöbb alagút túl szűk ahhoz, hogy turisták is megtekinthessék őket, léteznek azonban olyan helyek, ahol lehetőség van erre, ilyen például a felső-ausztriai Erdstall Ratgöbluckn Pergben, illetve az alsó-ausztriai Erdstall am Kapellenberg Großkrutban. A képen előbbi bejárata látható.