Elvarázsolt erdei szentélyek

Egy-egy erdei túra során igazi gyöngyszemekre lelhetsz, ha a következő helyekre kirándulsz. A szerzetesek egykor nem véletlenül választották az elcsendesedés és a hit gyakorlásának színhelyéül a természet békéje által körülvett helyeket. A következő három eldugott, fák ölelte templom téged is elvarázsol.

A hallgatag remeték otthona: Majkpuszta temploma

Az Oroszlányhoz tartozó Majkpusztán található a barokk építészet páratlan emléke, az egykori kamalduli remeteség épületegyüttese. A festői környezetben, a fák sűrű lombjai között található tisztáson álló remeteséget Esterházy József alapíttatta 1748-ban, amikor elhatározta, hogy a némasági fogadalmat tevő szerzetesek számára 17 cellából és templomból álló épületegyüttest emeltet.

A szerzetesek némasági fogadalmára emlékeztet a remeteség díszes főbejáratán olvasható latin felirat, mely magyarul így hangzik: „Félre, te portánk mennyei csöndjét törni merészelő. Rendzavarást nem tűr isteni szent rendünk. A nagyszabású terv 1770-re valósult meg, ám 1782-ben II. József császár rendeletére feloszlatták a rendet. Az épületegyüttesbe 1945 után bányászcsaládok költöztek, majd többszöri tulajdonosváltás után ma vendégházakként, illetve a remeték életét bemutató múzeumként működik. A remeteségbe érkező látogatókat negyedóránként harangjáték dallamai üdvözlik, Esterházy Pál Harmonia caelestis című művének hangjai csendülnek ilyenkor fel.

Az épületegyütteshez tartozó templom és annak tornya a remeteség egész területének hangulatát meghatározza, azonban a turisták körében nem csupán egyházi vonatkozásai és művészeti, építészeti értéke miatt népszerű, a torony ugyanis kilátóként is funkcionál. A remeteséghez tartozó műemlék vízimalom ad otthont egy képzőművészeti alkotótábornak, a természetjárókat pedig a Vértesi Natúrpark különlegesen szép tanösvényei várják.

Erdők és hegyek őrzője: Velem temploma

A Kőszegi-hegység talán legidillibb kisközsége Velem, ahol a pihenésre vágyók szubalpin levegőjű, különleges mikroklímával bíró területen lelhetnek tökéletes nyugalomra a vendégházak, panziók valamelyikében. A falu ideális úti cél azoknak is, akik szeretnek a természetben kiadós, hosszú sétákkal kikapcsolódni vagy épp az erdőket járva apró, de csodaszép kincsekre lelni.

A falu fölé magasodó, ókeresztény vértanúról elnevezett, 586 méter magas Szent Vid-hegy ormán álló erdei kápolna elől mesés panoráma tárul a kiránduló elé. Tiszta időben akár Badacsonyig is el lehet látni innen, de Szombathely vagy a Gyöngyös-patak völgye még párás időben is szinte teljesen tisztán kivehető. A kis templom egy középkori vár helyén épült, valószínűleg a 16. században, később remetekápolna, majd búcsújáróhely lett. Mai alakját az 1859-es átépítéskor nyerte el. Festői elhelyezkedése mellett különlegességei közé sorolható 17. századi harangja is.

A jó fizikumúak tervezhetnek túrát a templomnál távolabbra is, hiszen nem messze innen található a Hörmann-forrás és a 882 méter magas Írottkő, mely a Dunántúl legmagasabb pontja. A hegy tetejére érve az 1913-ban épült kilátóból gyönyörű körpanoráma tárul a turista szeme elé.

A misztikus templom: Velemér kápolnája

A szlovén határ mellett, az erdő oltalmában, a dombokon húzódó kistelepülés az Őrség legdélebbi helysége. A környék minden kétséget kizáróan legértékesebb műemléke e falucska kicsiny templomában rejlik, méghozzá annak falain. A 13. században épült templom a késő román, illetve a kora gótika jegyében fogant.

A hajdani erődtemplom körül még ma is látható az egykor védelmet nyújtó vizesárok medre. A templom igazi kincsei a falat borító freskók. Az 1300-as években készült mű mára csak töredékeiben maradt fenn, de így is csodálatra méltó. A képeket Johannes Aquila - ahogy magyarul emlegetik, Aquila János - német, más források szerint osztrák mester készítette.

A nyugati falon a háromkirályok látogatása, a szentély előtt Jézus megfeszítése és a végítélet látható, míg a szentély festményének témája: Mihály arkangyal jövendölése Máriának a Megváltó érkezéséről. A szentély ablaka körül kilenc rózsa látszik, a kilenc hónap múlva születendő gyermekre utalva. Ezenkívül felismerhető még Szent László, a csodaszarvas legendája és töredékesen Szent István is.

A kápolnát mindemellett úgy tájolták, illetve a freskókat úgy festette meg a művész, hogy vízkeresztkor a felkelő nap a szentély felőli ablakon besütve megvilágítja a szentéllyel szemközti falon látható három kört - az Atya, a Fiú és a Szentlélek egy és oszthatatlan szimbólumát.

A nap ezt követően a keleti fal oldalablakain keresztül ráveti fényét a születendő Jézus képmására, majd továbbhaladva - egy másik ablakon besütve - a végítéletkép mennyországára irányítja a figyelmet. Egyvalamit azonban soha nem ér fény: a poklot. A délutáni nap útjába ugyanis már nem nyitottak ablakot.

Cikkünk a Reader's Digest Kiadó Csodaszép Magyarország című könyve alapján készült. Képek: www.orszagalbum.hu, CIX688; hu.wikipedia.org, Lily15; Civertan.

• különleges épület
• hazai kirándulóhely
• magyar csodák
• templom
• erdő
• Utazás