4 igazán elbűvölő magyar falu: szülőföldünk gyöngyszemei

Nem kell lemondanod az utazás élményéről csak azért, mert nincs pénzed külföldre látogatni. Magyarország számos csodálatos helyet rejt, amit bármikor felkereshetsz a külföldi utak árának töredékéért.

Ha kiszabadulnál kicsit a négy fal közül, friss levegőt szívnál, és gyönyörködnél hazánk szépségében, itt az ideje, hogy elővedd a hátizsákot, és útra kelj. Bármelyik falut veszed is célba az alábbiak közül, garantáltan nem fogsz csalódni.

Egy gótikus csoda: Várgesztes

Ha Vértessomlón úgy döntesz, nekivágsz a Vértes ormainak, akkor egy régi szépségében tündöklő zsákfaluba jutsz, ahonnan tovább sehova nem vezet út. Várgesztesről csak ösvény tart a 400 méteres magasságot kis híján elérő Vár-hegyre. Ott fenn, több előző vár maradványaira máig megmaradt gótikus erődítményt emeltek a 14. században.

Mivel ez is inkább vadászkastélynak, semmint erős végvárnak épült, nagy csoda, hogy a török első ostromát még visszaverte, és csak 1543-ban jutott oszmán kézre - akkor fel is égették, a hozzá való faluval egyetemben. De bizonyságául annak, hogy még az oly eredményes hódítók, mint a törökök sem mentek egy kis trehányságért a szomszédba, az elpusztított vár - gyakorlatilag sértetlenül - ma is áll.

A környéket újranépesítő új birtokosok, az Eszterházyak német munkásokat hoztak ide. Várgesztes azon kevés helyek egyike volt hazánkban még az ezredvégen is, ahol a nemzetiségi lakosság adta a többséget.

A Káli-medence fővárosa: Kővágóörs

Kővágóörs, a Káli-medence központja a legfrissebb településrészével egészen az alig 3 km-re húzódó Balaton partjáig nyúlik. Az ide, Pálkövére vezető út mellett láthatóak a török időkben elpusztított Ecsér falu 13. századi templomának romjai. Ez a védett terület rejti a templomhoz tartozó jobbágyfalu házait. A sikeres feltárás azt ígéri, hogy lehetővé válik egy Árpád-kori település rekonstrukciója.

Kővágóörs egy ritka geológiai tüneményre, a Kőtengerre épült, itt faragták, innen hordták a malomköveket a környéken mindenhová, de még messzebbre is - innen kapta a nevét a falu. Határában megnyerő, békés tó terül el. A Kornyi-tó a horgászok mellett a szemlélődőket is méltán vonzza igen megkapó látványával - ha erre jársz, ne feledd felkeresni.

Sárvár szőlői között: Sitke

A Kemenesháton, Sárvár vonzáskörzetében, jó szőlőtermő vidéken egy vulkáni domb, a Herceg-hegy oldalában fekszik Sitke. Már az 1400-as években laktak itt, későbbi legnevezetesebb birtokosuk, a Felsőbüki Nagy család kastélyának alapjai is azokból az időkből valók.

Felsőbüki Nagy Pál, az első reformnemzedék kimagasló alakja, a jobbágyfelszabadítás és a nemzeti felemelkedés úttörője hozatta - romantikus stílusú - mai állapotára a kiegyensúlyozott barokkban kiteljesedő épületet.

A jövőépítő lelemény és a helyi adottságokban rejlő - legtöbb helyen feltáratlan - lehetőségek kihasználásának szép példája Sitke 1871-ben épült romantikus Kálvária-kápolnájának megmentése. A falu minden nyáron rock-koncerteknek ad otthont, azok bevétele fedezte az értékmentő munkát.

A művészetek otthona: Taliándörögd

Nevét két családról kapta: 1683-as elnéptelenedéséig földesurát a Dörögdi família adta. Újranépesítése után 1746-ban Talián Ferencnek jutott nádori adományként. Azért nem Dörögdtalián a falu neve - ahogy egyébként az időrend megkövetelné -, mert sehogy sem barátkoztak meg a helybéliek a dgt mássalhangzóhármassal. Taliándörögd mindenesetre a 13. és a 21. század között fekvő, alig hétszáz lelkes zsákfalu, amely az odavezető mellékút végállomása. Bár csak egy út vezet oda, mégis központ, a róla elnevezett medence legnagyobb települése.

Egyfelől az 1200-as években épült egykori istenházának, a román kori Szent András-templomnak a romjai is tetszetősek a szép tájban. Egykorú homokkő keresztelőmedencéjét a falu mai temploma őrzi, másfelől, nyolcszáz évet átugorva, az űrtávközlési Földi Állomás ad karaktert a községnek. Az utóbbi századba vezet az a napjainkra beérett kezdeményezés is, melyet Kapolcson indítottak útjára: a Művészetek Völgye rendezvényeinek évről évre Taliándörögd is az egyik házigazdája.

(A képek forrása: Indafotó/bagno, Gomba68, Templomok, bocifiu. A borítókép forrása: Panoramio/Kaszás Tibor.)

• kultúra
• hagyomány
• Utazás