Rusztikus, tarka város, amit egyszer látnod kell: Magyarország mosolyának is nevezik
Kalocsa nem csak a paprikája miatt érdemli meg a figyelmet.
- Úgy szexi, hogy nem mutat túl sokat: divatos szettek, amiket a pánt nélküli felső tesz igazán nőiessé »
- Ezen a testrészen hamarabb mutatkoznak meg az öregedés jelei, mint az arcon: minden, amit a kézbőr ápolásáról tudnod kell »
- Serkenti az emésztést és hosszan eltelít: friss, gyümölcsös smoothie, ami segít beindítani a fogyást »
- Soma lányának esküvői fotója: a 29 éves Hanna különleges menyasszony volt
- Kvíz! Emlékszel az általánosban tanult versekre? 8 idézet szerzőjére kérdezünk rá
- Kvíz! Átmennél most az elsősegélyvizsgán? 8 kérdés, amire nem csak a jogsi miatt kell tudni a választ
- Az 5 legrosszabb élelmiszer, ami rontja a vérkeringést: szűkítik az ereket, emelik a koleszterinszintet
- 22 évesen vesztették életüket a magyar sziámi ikrek: kegyetlenül kihasználták, vásárban mutogatták őket
Ezeréves város, történelmi székhely, a paprika, a színes hímzések és pingálók hazája, egy mosoly Magyarország arcán - a festői szépségű Kalocsát nem véletlenül illetik számos pozitív jelzővel és mottóval, mint ahogy annak is megvan az oka, hogy a Duna-Tisza közének egyik legrégebbi települését egyúttal a legtakarosabbnak is tartják. A végtelennek tűnő alföldi táj szépsége, a térség természeti kincsei, valamint a tanyavilág rusztikus atmoszférája épp elég okot szolgáltat arra, hogy felkeresd a Dél-Alföld turisztikai régióját, azon belül is Kalocsát, ám, ha mindez még nem volna elég, tudunk jó néhány további indokot.
Az egyik legrégibb hazánkban: Kalocsai Főszékesegyház
Bár a város műemlékei és egyéb látnivalói között nehéz egyfajta rangsort felállítani, hazánk egyik legrégebbi székesegyházát, a barokk Szentháromság tér által körülvett Kalocsai Főszékesegyházat elsőként szokás megemlíteni, köszönhetően annak, hogy a város egyike a négy hazai római katolikus székhelynek, a templom megépítését pedig már Szent István uralkodása alatt megkezdték. A tatárjárás, illetve a későbbi pusztítások után az épületet újjáépítették, végleges formáját azonban csak az 1908 és 1912 között zajló rekonstrukció és régészeti feltárás révén kapta meg.
A hatalmas méreteiről és a díszítettségéről híres templom főbb látnivalói közé tartozik az oromzaton álló Szűz Mária-szobor, illetve a tornyaiban található hét harang, azok közül is a 2640 kilós érseki nagyharang, melyet a Szentháromság dicsőítésére emeltek, és az egész órákon kívül kizárólag a nagy egyházi ünnepeken, de akkor is csak az érsek itthonléte esetén hallatja hangját.
A kommunizmus ideje alatt Grősz érsek fogva tartása miatt például öt éven át egyszer sem szólalt meg. A templom büszkeségének számít továbbá az 1923-ban átadott Angster-orgona, melynek készítőjéről egykor Liszt Ferenc is elismerően nyilatkozott.
Az érsekek városa: az Érseki Kastély és Könyvtár
A középkori kalocsai vár maradványainak felhasználásával megalapozott Érseki Kastély felépítését Batthyány József kezdte meg, mai formáját pedig a 18. század végén nyerte el, a nagyváradi püspöki palota mintájára.
A palota belső tereit a kor egyik kiemelkedő festőjének számító Franz Anton Maulbertsch freskói, illetve festményei varázsolják impozánssá, emellett szerves részét képezi Patachich érsek privátkönyvtára, valamint a Főszékesegyházi Könyvtár, mely bővelkedik a kódexekben és az unikumnak számító, a könyvnyomtatás első évtizedeiből származó ősnyomtatványokban, de felfedezésre vár ezen kívül az Érseki és a Főkáptalani Levéltár, az érseki hatóság hivatalai és az érseki rezidencia is. A palota dísztermében továbbá megcsodálhatod Liszt Ferenc zongoráját, melyen a művész számos hangversenyt adott, a kertben pedig a Haynald Lajos bíboros érsek által létrehozott arborétum szépségeiben gyönyörködhetsz egy séta erejéig.
A Katona István történetíró-kanonok házába költöztetett Érseki Kincstárat sem szabad kihagynod, melyet 1988-ban nyitottak meg egyházi ereklyék, illetve olyan ritkaságok nagyközönség elé tárása céljából, mint például Keresztelő Szent János faszobra, az úgynevezett kalocsai királyfej vagy a drágakövekkel ékesített ereklyetartó, a Szent István-herma.
Színes és csípős hagyományok: a Paprika Múzeum és a Népművészeti Tájház
Bár Kalocsa érseki központként is ismert, elsőként szinte mindenkinek a növényi motívumokkal díszített hímzések és falfestések, valamint a híres magyar piros arany jut eszébe neve hallatán.
A Paprika Múzeum révén a gyógyító hatású fűszerrel akkor is alaposan megismerkedhetsz, ha nem szeptemberben, a még különlegesebb élményt jelentő paprikaszüret idején érkezel a városba.
A kanonokházban található, a növény múltját és jelenét bemutató kiállítás révén a paprika feldolgozása során használt gépekkel és berendezésekkel, illetve magával a folyamattal is megismerkedhetsz, az étvágygerjesztő hangulatról pedig a padlástér gerendáira akasztott paprikafüzér-tömeg illata gondoskodik.
A mesterséges dombra épült tájházban, a partos házban pedig amellett, hogy megismerheted egy 20. századi parasztház jellegzetes berendezését, a kalocsai népművészet jellemző alkotásait is megtekintheted, közöttük a tojás-, a bútor- és a falfestés remekeit, valamint a híres hímzéseket.
Ha szeretnél többet megtudni Kalocsáról, emellett megismernéd a helyi szálláslehetőségek kínálatát, illetve a legmagyarosabb fogásokkal szolgáló vendéglátóhelyeket, kattints ide! »
Frissítő kikapcsolódás: Csajda Fürdő
Ha a színes látnivalók és kedves utcák bebarangolása után egy kis pihenést sem vetnél meg, vedd célba a Csajda Fürdőt, mely egész évben várja a kikapcsolódásra, gyógyulásra és felfrissülésre vágyó látogatókat.
A 2002-ben hivatalosan is gyógyfürdővé nyilvánított hely a szép és nyugodt környezetnek köszönhetően nagy népszerűségnek örvend, 35°C-os gyógyvize pedig magas ásványianyag-tartalma révén elősegíti a mozgásszervi betegségek és az ízületi bántalmak tüneteinek enyhítését. A fürdő mindemellett a wellness-szolgáltatások terén sem okoz majd csalódást.
Képek: kalocsa.hu.
OLVASD EL EZT IS!
- kastély
- világörökség
