Emberek is élnek a világ legbarátságtalanabb helyén: a gázmaszk alapfelszerelés a Danakil-mélyföldön

A Föld egyik legszárazabb és legmelegebb vidékén mintegy százezer ember él.

Danakil-mélyföld
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Számos olyan hely van a bolygón, amik az emberi életre szinte alkalmatlanok, mégis vannak olyanok, akik itt élik a mindennapjaikat. Ilyen az Észak-Etiópiában található Danakil-mélyföld is, amelyet a  National Geographic nem véletlenül nevezett a legkegyetlenebb helynek a Földön.

A sivatagi környezetben található mélyföldön két vulkán is működik, az egyik megállás nélkül ontja magából a füstöt, így egyike a Föld három mindig aktív tűzhányójának. Az extrém meleg és a sós talaj miatt szinte semmilyen növényzet nem tud megteremni itt. A barátságtalan körülmények ellenére mégis közel százezer ember él itt, akiknek mindennap meg kell küzdeniük a természet viszontagságaival.

A Danakil-mélyföld

A Danakil-mélyföld az Afar szövetségi tartományban található, és az afarok élnek itt, akik egy nomád népcsoport, a mai napig főként állattartással foglalkoznak, a teve mellett a juh, a kecske és a szarvasmarha jelenti számukra a mindennapi betevőt. Az állatok húsát és tejét fogyasztják, valamint ezt árulják a közeli piacokon.

GettyImages-91654957
Fotó: Stephan Gladieu / Getty Images Hungary

A sivatagban a magas sótartalmú talajból és a tavakból sót is bányásznak, ezt pedig egészen a 20. századig még fizetőeszközként is használták. A bányászatot gyakran 50 fokos melegben, kézi eszközökkel, automatizálás nélkül teszik. Miután a sót körülbelül négyzet alakú padlólap méretű négyzetekre vágták, összekötik, és a teherhordó állatokra - főként tevékre - helyezik. Ezt egy többnapos utazás követi a sófeldolgozó üzembe, ahol a sót körülbelül fél dollárért, vagyis 170 forintért adják el négyzetenként.

danakil-mélyföld3
Fotó: Stephan Gladieu / Getty Images Hungary

Az itt élő afarok létszáma ismeretlen, de nagyjából százezerre tehető a nomádok száma. Az állattartás és a sóbányászat mellett van még egy jelentős bevételi forrásuk, ami nem más, mint a turizmus, hiszen egyre több kalandor keresi fel a világ legmelegebb lakott helyét. Számukra nemcsak az itteni életmód szolgál érdekességgel, hanem az elképesztő és semmihez sem hasonlítható környezet is. Kihagyhatatlan program az Erta Ale-vulkán, ami 1967 óta folyamatosan működik, és a világ legmélyebben fekvő tűzhányója. Ide főként éjszaka szerveznek túrákat, mivel olyan elviselhetetlen nappal a hőmérséklet, a vulkánból feltörő ammóniafelhők pedig tovább nehezítik a körülményeket.

danakil-mélyföld1
Fotó: Eric Lafforgue/Art in All of Us / Getty Images Hungary

A turisták azonban nemcsak a vulkán, hanem a földöntúli környezet miatt is kedvelik a helyet. A sárga és zöld színben világító, sós tavak és gejzírekhez hasonlót sehol máshol nem látni a Földön, ez pedig a sós talaj, a tengervíz és a vulkáni kőzetek találkozásának köszönhető. A forró medencék tele vannak kénnel és sóval, a pH-juk pedig 0,2, ami szinte ismeretlen természetes környezetben. A nem hétköznapi körülmények nemcsak az utazókat, hanem a kutatókat is vonzzák, sokan amiatt vizsgálják a hely adottságait, mert azok jó alapot szolgálnak a Marson történő élet lemodellezésére is.

A cikk az ajánló után folytatódik

Az anyaság kihívásai cukormáz nélkül

A Femina Klub júniusi vendége Ráskó Eszter humorista lesz, akivel Szily Nóra, az estek háziasszonya többek között az anyaság és a nőiség kihívásairól beszélget. Vajon létezik-e recept a gyerekneveléshez? Miért olyan káros a tökéletes anya mítosza? Hogyan lehet az önazonosság és az önfelvállalás révén a nőknek felvértezni magukat a 21. századi normákkal szemben?

További részletek: femina.hu/feminaklub

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2024. június 3. 18 óra

Helyszín: Thália Színház

Promóció

A tudósok munkája azonban több szempontból is nagyon nehéz itt. Egyrészt a kibírhatatlan melegben csak nehezen tudnak dolgozni, emellett gázmaszkot is viselniük kell, hiszen a vízből feltörő, mérgező hidrogén-szulfid gáz erősen égetheti a légutakat, és fulladnak tőle, ha sok időt töltenek itt. Sajnos a Danakil-mélyföld egy politikailag bizonytalan területen fekszik, ezért több fegyveres csoport is jelen van a környéken, így a kutatók és a turisták csak a helyiek vezetésével fedezhetik fel a látványosságokat, hiszen őket nem bántják. Ennek ellenére többször is követtek el merényletet az itt dolgozó szakemberek ellen: 2012-ben a Szegedi Tudományegyetem geográfusát, Fábián Tamást, és társát, a bőrgyógyász dr. Szabad Gábort ölték meg az Erta Ale-vulkánnál. Nem csoda tehát, hogy a legkegyetlenebb helynek tartják a Földön, sok embernek azonban mégis ez jelenti az otthont.

50 éve ég a türkmenisztáni pokol kapuja: nézd meg képeken

A lángoló kráter különös látványt nyújt, érdekes tudni, mitől ég ötven éve.

50 éve ég a türkmenisztáni pokol kapuja: nézd meg képeken, milyen fenséges látványt nyújt a Darvaza-kráter

Nézegess képeket!

Elolvasom

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

Ezt is szeretjük