Meggyógyult a haldokló magyar férfi - Képeken 6 csodatévő hazai település

Márianosztra az ország egyik leghíresebb búcsújáró zarándokhelye, amit a település egy csodás gyógyulásnak köszönhet. A falu a középkor idején, egészen a török feldúlásig a magyar alapítású szerzetesrend, a pálos rend otthona volt, majd később, az 1700-as években újjáépítették, amikor is Czestochowából megérkezett a csodatévő Mária-kegykép. A Fekete Madonna kihelyezését követően ugyanis egy haldokló pálos rendi pap csodálatos módon, egyik napról a másikra felépült.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Máriapócs szintén közismert zarándokhely, templomába még külföldről is érkeznek látogatók. Csodatévő ereje az Istenszülő Mária-ikonban lakozik: a hívek az évszázadok során már három alkalommal tanúi lehettek, ahogy a kép könnyeket hullat. Azt is feljegyezték, hogy az első alkalommal a pap egy haldokló gyermeket emelt fel hozzá, aki egy érintéssel meg is gyógyult.

 A mára Gödöllő részeként ismert Máriabesnyőt egy szobor szokatlan története tette híressé. A török hódoltság idején elpusztult népes falu romjaira az 1700-as években Grassalkovich Antal gróf építtetett egy templomot. A romok eltakarítása közben találtak rá Szűz Mária szobrára, amely teljesen épen vészelte át a nehéz időket. Később több csodát és imameghallgatást is kötöttek a helyhez.

A Győr-Moson-Sopron megyei Máriakálnokon is számos csodát feljegyeztek már: úgy tartják, a török elől menekülő sebesült seregek az itteni forrás vizéből ittak, mire csodálatos módon meg is gyógyultak. Később egy halász által talált Mária-szobor fölé építettek egy kápolnát, amelyet egyre bővítettek a csodák láttán. Az 1800-as években majdnem a földdel lett egyenlő az építmény, a szobornak mégsem esett bántódása. Ma a Sarlós Boldogasszony-templomban őrzik.

Úgy tartják, a mára Siklós részeként ismert Máriagyűd egész közösségeket képes volt megmenteni. A helyhez több Mária-jelenést is kötnek, és az 1738-as pestisjárvány legyőzésében is meghatározó szerepet tulajdonítanak neki. Siklós lakói ugyanis itt gyűltek össze, mire csodával határos módon véget is ért a járvány. Ugyanezen évszázadban több mint háromszáz gyógyulást jegyeztek fel, amelyről hálatáblák tömege tanúskodik.

Léteznek olyan kegyhelyek is az országban, amelyeket az egyház ez idáig hivatalosan nem ismert el, ám a helyi szájhagyomány beszámol csodatévő erejéről. Az elmúlt években közkedvelt zarándokhellyé vált a kolontári szentkút, amely már Devecser területén található. A helyiek már régóta csodás gyógyulásokról számoltak be, a hit azonban tovább erősödött, amikor az özönlő vörösiszap csak körülvette a kutat, ám el nem árasztotta.