Mutatjuk a magyar cigányfalut, amihez fogható nincs a világon! Csodájára jár a média

Cserdi szinte száz százalékban cigányok lakta, elhanyagolt falucska volt a világ végén. Lakói azonban sok kurázsival megáldott emberek, akiknek pontosan egy olyan karakán polgármesterre volt szükségük, mint Bogdán László. A képen Sárközi Sándor és felesége, Matild néni látható, akik a polgármester elmondása szerint tehetséges, sokoldalú lakói voltak a falunak, becsülettel megdolgoztak a betevőjükért, ugyanis évtizedekig kosárfonásból éltek.

Mielőtt a polgármester rendet tett a faluban, mindennapos volt a bűnözés és az iszogatás. A Cserdiben élő 90 éves Terka mama hatalmas tudása és bölcsessége sem ért akkoriban sokat, hiába született ilyen áldással, nem volt egyszerű élete a nehéz körülmények között. Nem véletlen, hogy Bogdán László egyik első lépése az volt, hogy bezáratta a helyi kocsmát, majd munkába parancsolta az embereket.
 

A mérhetetlen szegénység miatt nem volt pénz tüzifára sem, a falopást azonban Cserdiben nem büntette a polgármester. Sőt, a bajt megelőzvén önkormányzati erdőt is létrehoztak, ahol ma már a falu lakói közösen termelik meg a tüzelőt. Az erdő azóta ellátja a helyieket fával, telente senki sem fázik.

Cserdi lakói rákaptak a munkára, olyan keményen dolgoznak, hogy jó ideje az önellátáson túl többletet is termelnek. A felesleget szétosztják a rászorulók között. Az első ilyen "piros zsigás" akcióra figyelt fel a média. Az adományosztók pólóján ez áll: Önöknek termeltük és nem önöktől loptuk. Cserdiből mostanában szinte naponta indul adomány az ország olyan településeire, ahol nagy szükség van az élelmiszerre. De bútorokkal, ruhákkal is segítik a távolabb élőket.

Bogdán László úgy tartja, a kapálástól képes az ember egyenesen járni és látni. Ezt nem is bizonyítja semmi sem jobban, mint az, hogy rövidesen az üzletek polcaira kerül a falu saját márkás termékcsaládja, a Lapise, amelyhez minden alapanyagot Cserdi lakói termelnek meg.

Jelenleg 64 közmunkás dolgozik a faluban. A földeken, a fóliasátrakban számtalan zöldség megterem. Ezen felbuzdulva a cserdi hivatalnál zöldséges is nyílt, ahová a nagy tételben vásárlók rekeszekkel érkeznek. 

A falu nem felejtkezett el a múltról sem: a feljegyzések szerint háromezer cigányt mészároltak le Auschwitzban, más források azt írják, hogy az áldozatok száma akár kétmillióig is terjedhet. A cigányok nem kaptak a zsidókéhoz mérhető kárpótlást. A cserdi holokauszt-emlékműnél német diákok is jártak, és ezt írták rá: A történelem összeköti a kultúrákat.

Minden európai országból került egy marék föld a cserdi szívében épített, az Európa-falnál álló földgömbbe. A csodagömb az összetartozást, az egységet hirdeti, na meg a föld erejét. 

Arról, amit a településen véghezvittek, az elmúlt öt évben közel háromszáz előadást tartott Bogdán László, Cserdi polgármestere. Ugyan ő maga többek között egy videómegosztóról szerezte a tudását, de örömmel megosztja mindenkivel, akiben a jó szándékot és a tenni akarást látja. Azt mondja, a politika nem érdekli, csak a való élet. A munkában hisz, na meg Cserdiben, a cigányfaluban, amelyhez fogható nincs másik a nagyvilágban.