Emberek tucatjait találták meg a tó fenekén: ma is sokakat elborzaszt ez a hely

Chichén Itzát a maják alapították körülbelül 435 és 455 között, egy időre azonban elhagyták a területet víznyelőik kiszáradása miatt. Később visszatértek, a város történetét azonban legalább annyira meghatározták a toltékok, mint a maják, miután ugyanis előbbiek elfoglalták a települést, a két nép szövetségre lépve élte itt tovább életét. A képen a város híres, piramisszerű építménye, a Harcosok temploma látható, mely a harcosok erényeit és életét szimbolizálja.

A toltékok honosították meg a településen a maják által Kukulkánnak nevezett Quetzalcoatl, a tollas kígyóistenség tiszteletét, mindemellett jellemző volt rájuk a harcos hajlam, illetve, mivel isteneiket vérszomjas zsarnokként képzelték el, az emberáldozatok sem álltak tőlük távol.

A település sokáig a maja és tolték kultúra központjának számított, egy 1221-es polgárháború után azonban hanyatlásnak indult. Jelenleg védettség alatt áll, amellett pedig, hogy szinte folyamatosan folynak a kutatások titkainak felderítésére, Mexikó egyik legfontosabb turisztikai látványosságának számít. A város legnépszerűbb, ikonikus látnivalója a Kukulkán tiszteletére felépített, piramis jellegű templom, mely a képen is látható.

Az építmény igazi kuriózumnak számít, amiatt pedig, hogy erről megbizonyosodjanak, a turisták előszeretettel keresik fel a tavaszi nap-éj egyenlőség idején, ekkor látható ugyanis a sajátos, fény-árnyék játéknak köszönhetően előkúszó kígyó.

Chichén Itzában található a rituális labdajátékok megtartására szolgáló legfigyelemreméltóbb pálya, melyen a játékosok életéért folyt a mérkőzés.

A településen élők jelentős csillagászati ismeretekkel bírtak, ennek bizonyítékául szolgál a képen látható csillagászati templom is.

Chichén Itza történetében, mivel a Yucatán-félsziget jelentős részén nincsenek folyók, mindig is különös jelentőséggel bírtak a helyi vízforrások, víznyelők, az úgynevezett cenoték, nem véletlen, hogy a város is három ilyen kis tavacska köré épült. Maga a neve is azt jelenti, Itza kútjának kávájánál. A város leghírhedtebb látnivalójának számít a Kukulkán-templomtól néhány száz méterre található Áldozat kútja, mely egykor emberáldozatok színhelyeként is szolgált. A feltételezések szerint szárazság idején vetették a mélybe az embereket, így engesztelve az eső istenét.

A víznyelő mélyének felderítésére szolgáló kutatások régóta folynak, melyek során számos értékes tárgyat és használati eszközt találtak, sajnos azonban rengeteg emberi maradványt, csontvázat is, gyermekekét és felnőttekét egyaránt. Szinte minden egyes merülés során találnak további csontmaradványokat, egyes források szerint eddig legkevesebb 120 csontvázat találtak a kút fenekén.