Centizés az utakon: kerékpárosokat kérdeztünk a veszélyes jelenségről
A centizés a kerékpározók rémálma, ami nemcsak bosszantó, de rendkívül veszélyes is.

bicikli-kerékpár-közlekedés
Ez is érdekelhet

Folyton eltapsolja gyermeked a zsebpénzét? Van megoldás! (x)

Hosszabbítsd meg a nyarat SZÉP-kártyával! (x)

Bemutatták a Tháliában a világ leghíresebb krimijét (x)

beauty and style

Pár nap alatt segít megszüntetni a kiálló hasat: detox smoothie ananásszal »

A kockás még mindig sikkes viselet: elképesztően nőies lesz az összhatás, ha így viseled »

Julianne Moore hajszíne ellenállhatatlan: 6 nő, aki nem a szőke mellett döntött, és pont ezzel tűnt ki »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

Minden kerékpáros rémálma, hogy az őt megelőző jármű vezetője nem tartja meg a megfelelő és biztonságos oldaltávolságot, a veszélyes manőverrel pedig gyakran a padkához vagy az út széléhez szorítják, de akár el is sodorhatják, ami súlyos balesettel végződhet.

Bár abban sokan egyetértenek, hogy szükséges lenne egy kötelező minimális oldaltávolság meghatározása a kerékpáros előzésénél, a KRESZ jelenleg csak annyit mond ki, hogy „előzni abban az esetben szabad, ha az előzés során a megelőzendő jármű mellett megfelelő oldaltávolságot lehet tartani.” 

Hány méter a megfelelő oldaltávolság? 

A biztonságos távolság a tankönyvek javaslatai szerint legalább egy-másfél méter, hiszen sajnos előfordulhat, hogy az úttesten egy akadály, tárgy vagy kátyú kikerülése miatt a kerékpár haladási vonala picit módosul, ezzel a bizonytalansággal az autóban ülőknek minden esetben számolniuk kell elhaladás esetén.

Sajnos azonban gyakran előfordul, hogy egyszerű figyelmetlenségből, rosszabb esetben szándékoltan nem adják meg a járművek vezetői a biztonságos előzési távolságot a biciklisnek, akit ezzel sokszor balesetveszélyes szituációba sodornak. Néhány évvel ezelőtt nagy port kavart, amikor a busz egy kerékpárral is jogszerűen használható Thököly úti buszsávban elsodort egy SanskritFritzként is ismert biciklist. Az esetet a fejkamerája teljes egészében rögzítette. A történet majdnem tragédiával végződött, a kerékpáros mellkassal ráesett az út menti korlátra, eltört hét bordája, azok átszúrták a tüdejét, hosszú lábadozást követően szállhatott csak újra nyeregbe.

Szomorú tendencia, hogy az általunk megkérdezett rendszeresen kerékpározók nagy része találkozott már a centizés jelenségével. Válaszadóink túlnyomórészt egyetértettek abban, hogy a centizés a keskeny forgalmi sávokon, útszűkületeknél fordul elő leggyakrabban, ahol nincs kijelölt kerékpársáv, így a közúton egyszerre kell osztoznia a lassabb kerékpározónak és a jóval gyorsabban közlekedő autónak, netán busznak.

Péter - aki napi szinten kerékpárral, autóval és nagymotorral is közlekedik - a legnagyobb problémaforrást pontosan ebben a sebességkülönbségben látja. Ahogy kifejtette: 50 kilométer/órás haladásnál sokan a sávot leszűkítő mozgó akadálynak tekintik a kerékpárosokat, és nem annyira érző lénynek, akik bármikor eleshetnek, megsérülhetnek.

Aki ült már kerékpáron, nem csinál ilyet

W. László szerint a sietség mellett sok róható a közlekedési morál számlájára is. Akad, aki utólag azzal védekezik: a forgalmas szakaszon, a keskeny sávon csak megfelelő oldaltávolság nélkül tudott előzni, mások szándékos jelzésnek szánják, üzenve ezzel a kerékpárosnak, hogy húzódjon az úttest szélére. Ő azonban gyakran épp a centizéstől tartva húzódik beljebb az úton, ezzel pedig egy ördögi kör alakul ki, ami sok-sok ellenségeskedésnek ad alapot. Az általunk megkérdezett biciklisek abban egyetértettek: aki bármely oknál fogva elfogadhatónak tartja a centizést, valószínűleg sosem ült bringán.

- Aki szokott kerékpározni, az nem csinál ilyet, mert pontosan tudja, hogy mennyire veszélyes a kerékpárosra nézve, aki a szűk forgalmi sáv jobb szélén, csatornafedlapok és kátyúk, úthibák között próbál meg haladni - mondta el Gábor, aki Péterhez hasonlóan Budapesten minden közlekedési eszközt használ az autótól a buszon és a rolleren át a bicikliig. Példájukból is jól látszik, mennyire nem állja meg a helyét, ha a közlekedőket kerékpáros- és autóstársadalomra bontjuk, tovább szítva a feszültséget a kétféle járművel haladók között.

Megoldás: biciklisáv, érzékenyítés?

A budapesti belvárosi kerékpársávok kijelölésénél számos érv és ellenérv felmerült, volt, aki a nagyobb reggeli dugók kialakulásától félt, mások elengedhetetlennek tartották, hogy a 21. században több biztonságosan használható teret kapjanak a nyeregbe pattanók. A centizésre a megoldás a megkérdezettek szerint is a jól közlekedhető, elkülönített sávok kijelölése lehetne.

Gábor elmondta, régebben a Bartók Béla út és a Nagykörút is veszélyes helynek minősült kerékpárosok számára, ahol ő is gyakran találkozott centizéssel, itt most nagyon jól működnek a kijelölt kerékpársávok.

Péter szerint az elkülönített kerékpársáv a sebességkülönbséget is remekül kompenzálná. A buszsávok átminősítését ő maga nem tartja elég jó megoldásnak, mivel a mindennapok tapasztalatai arra engednek következtetni: a kanyarodó, sőt, sokak által szabálytalanul kigyorsító sávnak használt útszakaszok nem kimondottan biztonságosak a lassabb kerékpárosok számára. Ő azt is felvetette, hogy az érzékenyítés is eredményre vezethetne: ha például az autós jogosítvány megszerzéséhez néhány órát kerékpárral és robogóval kellene közlekedni a forgalomban.

A jelenség természetesen nem kizárólag a fővárosi forgalmas utakon jellemző. K. László elmondta, üres vidéki utakon is találkozott már többször a centizéssel, sőt „cicaharcban” is találta már magát, ami szerencsére csak adrenalinlökettel, és nem tragédiával végződött. Ő elsorolta azt is, milyen felszerelést visz mindig magával: a sisak mellett bicikliskesztyű, egy balesete óta protektoring, sőt paprikaspray is van nála, melyet a kutyák miatt is jobbnak látott beszerezni.

Gyakran lehet olyan fejkamerás felvételeket látni, amelyben jelzésértékkel a kerékpáros visszahajtja az autó visszapillantó tükrét is, nagy felháborodást okozva a másik félben. Sőt, Alexandrosz nevű megszólalónk, aki a vehemens kategóriába sorolja magát, akár rá is üt az autóra, ha túlságosan közel megy hozzá.

Természetesen azt minden kerékpározó leszögezte: el kell választani a normálisan közlekedő kerékpározókat a szabályokat rendre áthágóktól, akik tovább erősítik az ellentétet és a feszültséget az autósok és a bringások között. Ez ugyanis tényleg nem vezet a békés egymás mellett élés felé.

A figyelmetlenül közlekedő biciklis éppúgy veszélyes a többi kerékpározó és a gyalogosok számára is. Juliannának bőven volt rossz tapasztalata ebben is: kerékpárúton oldalról és szemből is sodorták már el, előbbiből lábszárcsonttörése lett, utóbbinál szerencsére egy betonkerítésben még meg tudott kapaszkodni. A sisak hordása, hiába nem kötelező, szerinte is rendkívül fontos a nagyobb bajok elkerülése érdekében.

A megkérdezettek szerint összességében a figyelmetlenség, a sebességkülönbség, a nagy forgalom és a keskeny sávok okozzák a legtöbb centizéses esetet, amelyre a legbiztosabb megoldásnak az elkülönített kerékpársávok kijelölését, esetleg a társadalom érzékenyítését tartanák: a közlekedési eszközök vegyes használatával, odafigyeléssel, udvariassággal, az írott és íratlan szabályok betartásával sok súlyos baleset is megelőzhető lenne.

Kerékpáros KRESZ-kvíz

A KRESZ ismerete kerékpárral is elkerülhetetlen. Néhány kérdésből kiderül, mennyire ismered a szabályokat.

(Képek: Getty Images Hungary.)

Ezt is szeretjük