Képeken a föld alatti magyar templom

Ilyen volt a hely régen. A Sziklatemplom kialakításának gondolata 1924-ben vetődött fel, miután egy magyar zarándokcsoport a franciaországi Lourdes-ban járt. Utóbbi mintájára szerettek volna engesztelő szentélyt emelni a magyarok patrónájának, Szűz Máriának a tiszteletére.

A Sziklatemplom ősszel és télen. A Gellért-hegy természetes üregét Lux Kálmán tervei alapján alakították templommá, később pedig bővítették is - ezt a hegy belsejében elvégzett robbantások által sikerült kivitelezni.

A munkálatok 1931-re fejeződtek be, később azonban - 1932 és 1934 között - egy neoromán stílusú kolostorral is bővítették a templomot a dunai oldalon, hogy a Lengyelországból hazatelepülő pálos szerzetesek otthona lehessen. A képen ez utóbbi látható.

A második világháború ideje alatt a Sziklatemplom sokak számára szolgált menedékként, a későbbi kommunista rendszer azonban hosszú időre megpecsételte a sorsát.

A szerzeteseket elhurcolták - börtön vagy kivégzés várt rájuk -, a Sziklatemplom bejáratát pedig később betonfallal zárták le. Az emléktábla is erre utal.

A kommunista rendszerek összeomlásakor a templomot újra megnyitották, 1992-ben pedig a betonfalat is lebontották.

Ablak a templomban. A pálos szerzetesek ma is rendjük lelkiségével összhangban élnek, és a templomban naponta háromszor is miséznek.

A jobb oldali képen a barlangtemplom előtt álló Szent István-szobor látható. Érdekesség, hogy itt őrzik a rend egyik legfontosabb ereklyéjét, Remete Szent Pál lábszárcsontját is. Ha többet szeretnél tudni a Sziklatemplomról, kattints ide!