Benyúlni veszélyes!

A következő helyek az év bármely szakában különleges látnivalókkal várják azokat, akik nem szeretik szabadidejüket a négy fal között tölteni. Kerekedj fel, és vedd a nyakadba az országot! Unatkozni biztosan nem fogsz.

Szeszélyes vadak parkja: Budakeszi

A Budai-hegység déli vonulatai által körülzárt medencében fekszik Budakeszi, melynek egyik legfőbb látnivalója sokszínű vadasparkja. Szlogenje talán ismerősen csenghet az utazók fülében még akkor is, ha nem jártak erre: „Benyúlni veszélyes, a bölény szeszélyes!”

A parkban természetes környezetükben figyelhetők meg a hazai erdők vadjai. Így a gím- és jávorszarvas, a dámvad, a vaddisznó, az őz, elkerítve a róka és a farkas, üregeiben a nyúl, a borz, míg ragadozó madaraink - parlagi sas, vércsék, baglyok – hatalmas, megfelelő életteret biztosító ketrecekben láthatók.

Érdekes lakója a vadasparknak a bölénycsalád is. A 390 hektáron elterülő létesítmény egész évben, a leghidegebb havas téli napokon is várja a látogatókat.

A hajdani sváb falu a 19. században emellett a pestiek kedvelt kiránduló- és nyaralóhelye volt, az egyik leghíresebb helyi nyaralótulajdonos a Himnusz zeneszerzője, Erkel Ferenc volt, akinek a település a rendszeresen megrendezett Erkel Zenei Napokkal állít emléket.

Pipák a világ minden tájáról: Ibafa

Ibafa, a zselici dombok között megbúvó kis falu hírnevét a 19. század végén itt lakó katolikus plébánosának, Hangai Nándornak köszönheti, aki szenvedélyesen szeretett pipázni. Ez adta az ötletet újságíró barátjának egy mondóka megírásához, mely már a 20. század eleji tankönyvekben is nyelvtörőként szerepelt.

Végül egy 1931-es operett betétdalaként vált országos hírűvé: „Az ibafai papnak fapipája van, tehát az ibafai papi pipa papi fapipa.” Ezt követően kezdtek el az ibafai plébánosok pipákat és egyéb dohányzással kapcsolatos tárgyakat gyűjteni, melyek ma már nyolc ország remekeiből álló kiállításon tekinthetők meg.

Különlegességnek számítanak a dél-amerikai pipák, az indián közösségi békepipák, a magyar kötődésű pipák közül pedig Károlyi Mihály vagy Deák Ferenc pipája - utóbbi 1865-ben készült. A környéken emellett pipaszívó versenyt is rendszeresen szerveznek. Az úgynevezett lassúsági pipaszívó versenyek különleges szabályok szerint folynak. A lényeg: ki tud patikamérlegen kimért 3 gramm dohányt újragyújtás nélkül tovább szívni.

Az egyforma pipa és a dohány mellé két szál gyufát és egy tömőfát is kapnak a versenyzők, akik ez utóbbi segédeszközt csak akkor használhatják, ha a pipa a szájukban van. Minden versenyzőnek egy perc áll rendelkezésére arra, hogy a pipában elhelyezett dohányt meggyújtsa, és az nyer, aki a legtovább füstölög.

Az íjászok paradicsoma: Kaposmérő

Smaragdzöld domboldalakon szabadon legelésző lovak, kis tavak, gémeskút, az egyik dombtetőn pedig egy - honfoglaló őseink sátraihoz hasonló - 160 éves kazah jurta: mindez a Kaposvártól nem messze fekvő Kaposmérő kétségkívül legvonzóbb turistalátványossága, Kassai Lajos birodalma. A főútról kicsiny tábla mutatja az irányt, merre kell haladnia annak, aki eleink életére, szokásaira és nem utolsósorban rettegett íjásztudományára kíváncsi.

Kassai Lajos ébresztette fel ugyanis ezeréves Csipkerózsika-álmából őseink harcászati módszerét, a lovas íjászatot, kidolgozva annak versenyszabályait és versenyrendszerét. Évente kétszer - májusban és szeptemberben - profik mérik itt össze tudásukat, akik nemcsak Magyarországról érkeznek, hanem a világ minden tájáról: a Felvidékről és Erdélyből ugyanúgy, mint Új-Zélandról vagy akár az Egyesült Államokból. Kassai Lajosnak az idők folyamán még sziú indián tanítványa is volt.

Cikkünk a Reader’s Digest Kiadó Csodaszép Magyarország című könyve alapján készült. Képek: www.orszagalbum.hu, bau; www.ibafa.hu; www.kaposmero.hu.

• hazai kirándulóhely
• magyar csodák
• Utazás