4 magyar bánya, ahova ma már turisták járnak a munkások helyett

Ma, december 4-én Borbála napja van. Szent Borbála egyike a 14 segítő szentnek, a bányászok, kohászok, tüzérek, építészek védnöke. Legendája az Érdy-kódexben maradt fenn, mely szerint a római kori szüzet keresztény hite miatt apja saját kezűleg végezte ki, amiért villámcsapás pusztította el.

Szent Borbálát a 7. század óta tisztelik, ám, mivel legendájának valóságalapja nem bizonyított, ünnepét 1969-ben kivették a hivatalos katolikus naptárból. December 4-ét mégis sokan tartják számon ma is Szent Borbála és a bányászok napjaként. Ennek alkalmából mutatunk négy különleges magyar bányát, ahol egy kicsit megismerkedhetsz ezzel a nehéz, veszély és áldozatos szakmával.

A Hegyestű

A Balatonnál, Monoszló és Zánka között 377 méterre magasodik a Hegyestű vulkáni csúcsa. A hegy egyik oldalról egyszerű kúpnak látszik, a másik irányban azonban emberi kezek nyomát viseli. Mivel a felszíni rétegeket a kőbányászok lefejtették róla, láthatóvá vált a vulkán bazaltos belseje. 

A sokszögletű oszlopok formájában megszilárdult kőzet sajátos látványt nyújt. Az egykori bazaltbánya ma a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része. A különleges hegy köré épült bemutató területen nemcsak a vidék geológiai sajátosságaival találkozhatsz, de az egykori bányászok munkájáról is sokat megtudhatsz.

A gánti bauxitbánya

A Vértes egy részében kirándulva az az érzésed lehet, mintha a Marson járnál. A föld vöröslő színét a bauxit adja, melyet Gánton 1920 és 1987 között termeltek ki. A karsztbauxit külszíni és föld alatti fejtésének nyomait nagy részben már visszahódította a természet.

A rekultiválhatatlan területekből szabadtéri, geológiai kiállításként jött létre a Bauxitföldtani Park és a Balás Jenő Bauxitbányászati Múzeum. Akinek ez nem lenne elég, egy 13 állomásból álló tanösvényt is végigjárhat az egykori bánya helyén.

Fertőrákos kőfejtője

Monumentális méreteivel és robusztus formáival már-már ókori építészeti emlékekre hasonlít a fertőrákosi kőfejtő, ahol eleinte valóban a rómaiak bányásztak. Jelenlegi formáját azonban a Sopron melletti bánya a középkori kitermelés ideje alatt, illetve akkor kapta, amikor kényszermunkatábor működött itt 1944-től.

A bánya különleges akusztikájára már 1937-ben felfigyeltek, ám átalakulása csak akkor kezdődött, amikor a lajtamészkő bányászata 1948-ban lezárult. Ma a kőfejtő csarnokaiban 760 fő befogadására alkalmas, fűtött színház működik, melyet 2015-ben újítottak fel, így azóta csaknem egész évben zajlanak a színes, kulturális programok. 

A kőfejtő körül emellett témapark és tanösvény is található, sőt, a járatok is bejárhatóak, felfedezhetőek.

A Bél-kő

A Bükk-fennsíkot körbeölelő vonulatok egyike a fehér, lépcsős hegyoldaláról jól felismerhető Bél-kő. Az óriási mészkőhegy kövét egészen 1963-ig két helyen is, tölcséres műveléssel fejtették, majd, amikor ez a terület veszélyessé vált, átvonultak a hegygerincre. Itt addig dolgoztak, míg Bélapátfalván működött a cementgyár. 

A 2002-re teljesen legyalult ormot ma a Bélkő Tanösvényt bejárva lehet megcsodálni. Fentről gyönyörű panoráma nyílik Bélapátfalvára és Szarvaskő felé. A Bükk Nemzeti Park nemcsak különleges formája miatt óvja az erősen károsult hegyet, de azért is, mert számos ritka és reliktum növény is nő a lejtőkön.

Ötven éve lángol a bánya

Centraliában egy apró, emberi figyelmetlenség elég volt ahhoz, hogy lángra kapjon a szén a föld alatt, de azóta sem tudják eloltani. Az egykor virágzó városka azóta borzasztó hanyatláson ment keresztül. Nézd meg képeken, mi történt!

A képek forrása: indafoto.hu / king09, Puffancs, tacsifoto, benedeki, Kriszti417.

• pihenés itthon
• bánya
• ünnep
• szent
• kiállítás
• elhagyatott hely
• Utazás