Az 5 legszebb látnivaló a Margitszigeten

„Itt szoktunk gyermekek lenni, és itt szoktunk megöregedni”- írta egykor Szerb Antal Budapest egyik legnagyobb, egyben az ország egyik legrégebbi természetes parkjáról, az árnyas tölgyekkel, színes virágágyásokkal, zöld dombokkal és rózsaligetekkel szegélyezett Margitszigetről.

A csaknem három kilométer hosszú, több mint 96 hektár területű, Duna által körülölelt sziget gyógyító lélegzet testnek és léleknek, menedék a nagyváros zaja elől, ugyanakkor századok történetének lenyomata, melynek te is tanúja lehetsz, ha nem csak elsétálsz legszebb látnivalói mellett. Ismerd meg közelebbről is legendás helyeit.

A domonkos apácakolostor romjai

A sziget talán egyik legvadregényesebb pontja a zöld lombok között megbújó középkori romépület-együttes, mely az 1259-ben alapított domonkos rendi apácakolostor maradványait, emellett az egykori királyi házat és az itt élt Szent Margit sírját őrzi.

A kolostort IV. Béla király alapította a tatárjárással járó teljes pusztulástól az országot megmenekítő Szűz Mária tiszteletére, akinek lányát is felajánlotta.

Margit 12, többségében főúri lánygyermekből lett apácával együtt költözött a szigetre, utódaik pedig - közöttük a Margit-legenda híres fordítója, Ráskai Lea - egészen a török megszállásig a szigeten szolgálták az egyházat.

A kolostorrom mellett álló udvarház a gyakran kedvelt szigetükre látogató király és királyné kényelmét szolgálta. Miután azonban a törökök feldúlták a templommal is kiegészült épületegyüttest, később csak romterületként volt látogatható.

A 19. században igen nagy érdeklődéssel fordultak felé, minek köszönhetően az ásatások is megkezdődtek - majd a 20. század végén is folytatódtak -, azonban a hely nagy részét máig nem tárták fel.

A Víztorony

Az 1911-ben Zielenszky Szilárd és ifj. Ray Rezső tervei alapján készült víztorony magasan kiemelkedik az öreg fák közül, így az egész sziget, sőt, Budapest városképének is szerves része. A nyolcszögletű, szimmetrikus alaprajzú tornyot egykor a hatalmas zöldövezet öntözésének és vízellátásának biztosítására hozták létre, ám később a város ezt más módon oldotta meg, így a torony hosszú ideje nem üzemel.

A második világháborúban katonai objektumként használták az 57 méter magas épületet, később pedig évtizedeken át kilátóként biztosította a kalandvágyó kirándulók és fővárosiak elé táruló, egyedülálló panorámát. Mára állapota olyannyira leromlott, hogy nem biztonságos felmenni a tetejére, üzemeltetői azonban nagy lélegzetvételű beruházásokat terveznek. A torony talapzata köré üvegfalú várót építenének, ahol a szabadtéri színpad közönsége eső esetén várakozhat, tetején pedig körbeforgó kávézót, éttermet és kilátót alakítanának ki.

A Művészsétány

A Margitsziget csendes sétányai, gondolatébresztő emlékei és végtelen nyugalma számos alkotót megihletett az évszázadok során, nem véletlen, hogy árnyas útjait a város vezetői a művészet előtt való tisztelgéssel is össze kívánták kötni, a sziget számos szobra mellett külön kialakítva a Margitszigeti Művészsétányt vagy más néven Szoborsétányt.

A magyar kultúra kiemelkedő alakjainak bronz- és kőszobrai közül a legkorábbiak eredetileg a Városligetben foglaltak helyet, csaknem 150 évvel Nebbien Henrik eredeti kezdeményezését követően ugyanis ott hozták létre 1951-ben a szoborsétányt. A Margitsziget fái közé 1966 és 1968 között telepítették át őket, azóta pedig számos új szobor is helyet kapott közöttük.

A Víztoronytól a Grand Hotelig tartó sétány nem egyetlen, egyenes szakasz, számos kitérőt is lehetővé tesz, olyan alakok által kísérve utadon, mint Csokonai és Balassi Bálint, Liszt Ferenc, a szigetnek örök életet adó Arany János, Bartók és Kodály, vagy épp József Attila, aki ugyanitt csókolózva állt, séta közben, és joghurtot sörözött.

A Zenélő kút

A szigetnek két zenélő kútja is van, melyek közül az északit, vagyis az Árpád híd felőli területen található építményt kötik össze hagyományosan a kifejezéssel. A Bodor-kútnak is nevezett, a sétányok között oszlopos körépületként kiemelkedő kút hű másolata a Bodor Péter székely mester által 1820-22-ben Marosvásárhelyen emelt kútnak.

Az eredeti kút Neptun-szobra egy nap alatt fordult körbe a tetején, szerkezetét pedig víz hajtotta, míg ma a még 1936-ban emelt változat esetében elrejtett hangszórók szolgáltatják minden egész órakor a 19. és 20. század fordulójára jellemző térzenét. A sziget másik zenélő kútja, a Margit hídhoz közelebb eső kút is nevezetes, leginkább arról, hogy Magyarország legnagyobb ilyen jellegű látványossága. A szökőkút révén május és október között negyedóránként hangzik el egy zenei blokk, többek között Beethoven, Liszt Ferenc és Strauss muzsikájának vagy épp Andrea Bocelli hangjának közreműködésével.

A Japánkert

A mesebeli, romantikus hangulatú margitszigeti Japánkert, mely az esküvői fotózásoknak is kedvelt helyszíne, a sziget északi végében található.

A terület az ország egyik leghíresebb keleti jellegű parkja, mely annak köszönheti létét, hogy 1882-ben a sziget főkertészévé Magyar Györgyöt nevezték ki, aki amellett, hogy 1400 fajta rózsát termesztett itt 16 ezer példányban, japánkertet is létesített a Margitszigeten. A több száz éves fákkal és örökzöldekkel szegélyezett kert különleges növényei mellett mesterséges tórendszeréről híres, melyek kisebb tavait csatornákkal kötötték össze.

Az aranyhalakkal és tavirózsákkal színesebbé tett kertet a kis teknősök figyelő szemei által kísérve, keskeny ösvényeken szelheted át. Bár a kert az idők során veszített egykori fényéből, még mindig a sziget egyik legkülönlegesebb pontjának számít, nem véletlen, hogy újabban színházi előadások színhelyéül is szolgál. A Thália Színház Tollfosztás című darabját például a színészek a tavon ringatózó csónakban ülve adják elő.

• kert
• sziget
• vízparti hely
• budapest látnivalói
• magyar csodák
• Utazás