Milyen a párizsi temető, ahol nem emberek nyugszanak? Az állatoknak alapították a 19. század végén
Halak, oroszlánok és majmok is nyugszanak a híres temetőben.

párizsi kisállattemető
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Párizsban megannyi látnivaló várja a turistákat, mégis vannak olyan kalandvágyó, különleges attrakciókra szomjazó utazók, akik a város széle felé veszik az irányt, hogy megtekinthessék a modern világ egyik első kisállattemetőjét.

A 19. század végén alapított Cimetière des Chiens egykori fénye mára kissé már megkopott, egyre kevesebben keresik fel annak ellenére, hogy olyan híres „lakói” vannak, mint például Rin Tin Tin. Az viszont biztos, hogy különleges élmény lehet a nekropoliszban tett séta. 

Egy törvény miatt hozták létre

Egyáltalán nem új keletű dolog, hogy állatoknak szánt temetőt hoznak létre. A franciaországi példát évezredekkel előzi meg az askelóni kutyatemető, ahová az időszámítás előtti 5. és 3. század között a feltételezések szerint kutyák ezreit temették el. Különféle találgatások léteznek, hogy mi lehetett az eljárás oka. Napjainkban a gazdik az erős érzelmi kötődés miatt igyekeznek méltó sírhelyet biztosítani a kedvenceiknek, ám a párizsi nekropolisz létrehozásának kevésbé szívhez szóló az oka. 

A Cimetière des Chiens (teljes nevén Cimetière des Chiens et Autres Animaux Domestiques) temetőt 1899-ben alapította egy ügyvéd és egy újságíró, akik meglátták az új törvényben rejlő üzleti lehetőséget. Ekkoriban, egészen pontosan egy évvel korábban szabályozták Párizsban ugyanis az elpusztult állatok tetemének kérdését. Korábban az volt a jellemző, hogy a testeket a Szajnába vagy egyszerűen az utcai kukákba dobták, ami amellett, hogy a jóérzésű emberekben megbotránkozást keltett, komoly közegészségügyi kockázatokat is hordozott. A törvény értelmében a házaktól száz méterre temethették az állatokat.

A cikk az ajánló után folytatódik

Halak és oroszlánok is nyugszanak itt

Bár eleinte az ügyvéd-újságíró páros terve nem talált egyhangú támogatásra, idővel nemcsak elfogadottá, hanem népszerűvé is vált az állattemető. Gondosan alakították ki, a hangsúlyos főkaput Eugène Petit tervezte szecessziós stílusban. A síremlékek között is figyelemreméltó szobrok bújnak meg. A bejárat közelében van Barry, a bernáthegyi hegyimentő kutya emlékműve. Akinek a testét ugyan nem itt helyezték végső nyugalomra, de fontosnak találtak megemlékezni róla, mivel az eb negyven ember életét mentette meg 1814-ben bekövetkező haláláig. 

A temető elit ügyfeleket szolgált ki, mivel ők tudták megfizetni a szolgáltatást. Színészek, rendezők tűnnek fel a kliensek között, és vannak olyan állatok, akik saját jogukon híresek, ilyen például a filmsztárrá avanzsált Rin Tin Tin. De nem csak kutyák nyugszanak itt, az egyik alapító, az újságíró Marguerite Durand az oroszlánját temette el ide, továbbá lovak, majmok, hörcsögök, macskák és még halak is vannak. Napjainkban körülbelül negyvenezer sírhely található a temetőben. 1987-ben egy darabig a bezárás veszélye fenyegette, de a helyi lakosok összefogásának köszönhetően megmenekült, sőt még ebben az évben műemlékké is nyilvánították. 

Rajzfilmszereplő vadállatok a valóságban

A környéken őshonos vadállatokat akár az erdőkben vagy a nemzeti parkok szervezett túráin és azok vadasparkjaiban is megpillanthatja az ember, így mindenki tudja, hogy a kis Vukot vagy Bambit milyen állatról mintázták. Az viszont nálunk már kevésbé köztudott, hogy néz ki a valóságban a kengyelfutó gyalogkakukk, vagy éppen Pumbaa, a szavannai varacskos disznó.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

Ezt is szeretjük