Mókás kedvében volt a természet: ilyen vicces lényekkel van tele sziget

Az újkori utazó számára fontos gyakorlati szabály, hogy először a leginkább veszélyeztetett helyekre látogasson el, maradjon mindig a kijelölt útvonalon, és soha ne zavarjon meg semmit. Ez a szabály talán sehol sem annyira aktuális, mint Galápagoson, mely Charles Darwin 150 évvel ezelőtti ideérkezése előtt lényegében ismeretlen volt.

Darwin itt, Ecuador partjaitól 960 kilométerre, az Egyenlítő mentén dolgozta ki evolúciós elméletét, a holdszerű, furcsa tájon burjánzó vadvilág bámulatos sokféleségével körülvéve, mely a mai világjárók, illetve a szokatlan élőlényekhez nem szokott szem számára egyszerre tűnik méltóságteljesnek, ugyanakkor mulatságosnak, hiszen Galápagoson minden egyes madárnak, emlősnek vagy épp hüllőnek megvan a maga utánozhatatlan, semmivel sem összehasonlítható bája. Talán a zavartalan körülmények teszik őket különlegessé, talán maga a természet volt igencsak jókedvében, az biztos, hogy érdemes őket megismerni!

Lelkes állatok, kíváncsi emberek

Galápagost egyedi topográfia, flóra és fauna jellemzi, itt a legmagasabb a honos fajok aránya az egész világon.

Leginkább hüllőiről és játékos, folyton mosolygó lustaságairól, az oroszlánfókákról híres, emellett csak ezekre a szigetekre jellemzőek a lassan cammogó, sztoikus nyugalomban élő, 180 kilós szárazföldi teknősök, a rendkívül gazdag mimikával rendelkező, folyton somolygó tengeri iguánák, a néha kissé zavarodottnak, de legtöbbször inkább csak bűbájosnak tűnő kéklábú szulák és a pelyheik közt alig látszó, különleges pintyek.

Nem véletlen hát, hogy Galápagos és állatlakói szinte megbabonázzák az ide látogató természetrajongókat és a kalandszeretőket, miközben az evolúció élő laboratóriumaként is emlegetett szigetvilágot körülölelő tiszta és csodálatos vizeken hajóznak.

Az itt élő állatokban mindemellett még nem él az ösztönös félelem az embertől - inkább a néha még a turistákénál is nagyobb kíváncsiság jellemzi őket.

Holdbéli táj, tele élettel

A különös, vulkanikus tájra érve, melyet fányi magas, szúrós kaktuszokból álló erdő borít, alighogy az utazó kiszáll a hajóból, galápagosi csúfoló rigó csipkedi meg cipőfűzőjét, rá se hederítve nagyságára.

Nőstény oroszlánfókák egyetlen hím őrizte háremén keresztül vezetnek az ősi lávakavicsokon kialakított utak, tengeri leguánok ugrálnak a vízbe algát falni, ragyogó narancs és vörös galápagosi rákok figyelnek a sziklarésekből, kéklábú szulák ugrálnak a Csendes-óceán vizébe, hogy halrajokat kergessenek, vörös csőrű trópusi madarak rikogatnak, kormoránok bucskáznak bele a tengervízbe, ahol teknősök és ördögráják úszkálnak.

Galápagos maga spanyolul teknőst jelent, az itt szabadon mászkáló teknősökről kapta a nevét. A Santa Cruzi Charles Darwin Kutatóintézetben az érdeklődők Magányos George-dzsal, az óriásteknőssel is megismerkedhetnek, alfaja utolsó példányával. A szerelem is tombol Galápagoson: az albatroszok például április táján szenvedélyes, csattogó, csörgő és kurjongató párzási táncot járnak.

Elvarázsolt vizek

Galápagos környékén a vízfelszín alatti élőlényekben hihetetlenül gazdag világ is legalább olyan feledhetetlen élményt tartogat, mint a víz feletti. Az elvarázsolt vizek bámulatosan változatos tengeri életnek adnak otthont: a búvárok találkozhatnak pingvinekkel - a Humboldt-áramlat hűtő hatásának köszönhetően itt él a földteke legészakibb pingvinközössége -, tengeri iguánákkal, delfinekkel, vagy épp elcsíphetnek egy vándorló bálnát is.

Mire érdemes felkészülni?

Bármikor jó Galápagosra utazni, de a júniustól novemberig tartó időszakban hűvösebb lehet, mint máskor. A szigetvilágot az ecuadori szárazföldről lehet megközelíteni, innen kell átrepülni a 966 kilométerre lévő galápagosi Saltra vagy San Cristóbal szigetére, majd ott célszerű csatlakozni egy négynapos-kéthetes kishajós kiránduláshoz.

A szigetek élővilágának felfedezését az utazók a jól felszerelt Reina Silvia fedélzetén is megtehetik, emellett a Santa Cruz-szigeten található Royal Palm Hotelből is rendszeresen indulnak vadvilágtúrák. Az egyenlítői erős napsütés miatt kalapra, naptejre, emellett pedig egy jó túrabakancsra mindenképp szükség van.

Cikkünk a Geographia Kiadó Életre szóló kalandok - 500 látnivaló a világ minden tájáról és Patricia Schultz 1000 hely, amit látnod kell című könyve alapján készült. Utóbbi a Vince Kiadó gondozásában jelent meg.

• sziget
• természeti csoda
• dél-amerika
• kalandos úti cél
• világjáró
• Utazás