A torony, amiben egy torz ember lakott: mi igaz a párizsi legendából?
Egyes bizonyítékok azt támasztják alá, hogy a Notre Dame-i toronyőr valóban létezett.

beauty and style
Top olvasott cikkek

A Notre Dame-katedrális tornyának púpos őréről sokféle szóbeszéd kering, hála Victor Hugo regényének.

A katedrális oldalról
Többször átépítették

Ám egyre több bizonyíték lát napvilágot, mely azt támasztja alá, hogy valóban élt ott egy férfi, de az illető kilétét még mindig homály fedi.

A párizsi lady

A Notre Dame, ez a gótikus remek, az Île de la Cité keleti végében áll. A párizsi hölgynek is nevezett katedrálist 1160-ban Maurice de Sully, Párizs püspöke alapította, míg alapkövét maga IV. Sándor pápa tette le. A székesegyház felépítése mintegy kétszáz évet vett igénybe.

Legszebb éke a homlokzat a gyönyörű rózsaablakkal és a felette húzódó szoborgalériával, illetve az oldalt egészen a kórusig felnyúló számos külső támívvel. A székesegyházba három csodálatos kapu vezet: balról a szűz kapuja az állatövi jegyekkel és Szűz Mária megkoronázásával, jobbról Szent Anna kapuja, amelyen a katedrális talán legszebb szoboralakjai ábrázolják Máriát és gyermekét, és a középső kapu, amely a végítéletet mutatja be.

Felújítások sora

Az 1820-as években a székesegyház alapos felújításon ment keresztül, köszönhetően részben A párizsi Notre Dame című Victor Hugo-regény sikerének, részben a gótikus építészet iránt a 19. században megújuló érdeklődésnek. Eugéne Viollet-le-Duc építész bővítette ki a katedrálist a karcsú toronnyal és a vízköpőkkel, melyekre akár le is tekinthetsz, ha van erőd megmászni a torony 387 lépcsőfokát.

Victor Hugo regénye nyomán felvetődik a kérdés, hogy vajon a rejtélyes púpos valóban létezett-e, vagy csak az író találta ki. Irattári dokumentumok alátámasztják, hogy valóban élhetett a híres könyv- és filmhős.

Élt a púpos?

A francia forradalom során a katedrálist nagyon sok kár érte, ezért 1820-ban egy Henry Sibson nevű brit szobrászt kértek fel a renoválás megkezdésére. Végül mégsem ő kapta meg a feladatot, de találkozott egy Trajan nevű kőfaragóval, akinek a mestere púpos volt. Sibson az életrajzában megemlít egy bizonyos le bossu-t, vagyis púpost.

Persze mindez önmagában még semmit nem jelentene, azonban Trajant egy 1833-as párizsi, nemesekről szóló évkönyvben, vagyis almanachban is megnevezték, tehát valóban élő személyről van szó.

Ráadásul Victor Hugo is ebben a korban élt, vagyis könnyen előfordulhat, hogy nemcsak Trajant, hanem púpos mesterét is ismerte - így érthető lenne, hogy honnan kapott ihletet a regényhez.

Cikkünk megírásában az 501 kihagyhatatlan látnivaló a világ minden tájáról című könyv segített, mely az Alexandra Kiadó gondozásában jelent meg. Képek: en. wikipedia.org, Notre Dame de Paris szócikk, Zuffe, Raeky; The Hunchback of Notre-Dame, Sherurcij.

Te hiszel a Notre Dame-i toronyőr létezésében?

Ezt is szeretjük