A legviccesebb falunevek Magyarországon - Neked melyik a kedvenced?

Vannak falunevek, melyek jelentésük révén váltanak ki furcsa reakciót azokból, akik előtt kimondják őket, és vannak olyanok is, melyek csupán szokatlan, de annál mókásabb hangzásukkal csalnak mosolyt az arcokra. Egy azonban biztos, az ország kifogyhatatlan a kreatív elnevezésekből: a következőket talán te sem ismerted.

Karakószörcsök

A Veszprém megye nyugati részén található falu a középkorban királynéi birtok, majd nemesi település volt, amit már 1288-ban is említettek az oklevelek Zurchuk néven.

A szó, vagyis a mai Szörcsök galagonyást jelent, míg a Karakó egykor Krakov, majd Krakkó volt, mely a hely szót takarja. Így Karakószörcsök leginkább Galagonyáshelyként fordítható le.

A Bakony alján elterülő, csendes község ma már csak alig több mint 300 lakónak ad otthont, holott az 1900-as évek elejéig folyamatosan fejlődött, többek között szőlőműveléssel foglalkoztak az itt élők. A festői környék mellett a faluban az evangélikus és a református templom jelenti a legfőbb látnivalót.

Ököritófülpös

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Holt-Szamos partján fekvő település mókás hangzású nevét a Philippus személynévnek, illetve az ököritató szónak köszönheti, melyek egykor két különálló falut jelöltek.

A mai Ököritófülpös ezek, illetve még egy község összeolvadásából, 1950-ben jött létre.

Bár a török időkben a hely szinte teljes mértékben elnéptelenedett, a 20. század elejére már rendkívül fejlettnek számított, szinte az egész ország ismerte.

Sajnos ez igaz a hírhedt ököritói tűzvész esetére is, mely az ország akkori történelmének egyik legtragikusabb eseménye volt.

1910-ben a helyi csűrben bált rendeztek, azonban meggyulladtak a gallyak, minek következtében 312 fiatal és idősebb személy lelte halálát.

Súlyosbító körülmény volt, hogy az ajtókat a nem kívánatos vendégek miatt bezárták. A tragédia kapcsán Móricz Zsigmond is írt egy riportot, a helyszínen pedig nemrég emlékparkot hoztak létre.

Nagyfenék

Az ország keleti felén, többek között Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében nem ritka, hogy egy-egy tanya és közvetlen környezete gyakorlatilag önálló településként funkcionáljon, annak ellenére is, hogy a hivatalos forma szerint gyakran több tanya összekapcsolásával hoznak létre egy új falut.

Előbbi eset érvényes Nagyfenékre is, melyet a helyiek sokszor még mindig különálló egységként emlegetnek, holott Sárgaházával egyetemben ma Teremhez tartozik. A területről a 14. század elején esett először hivatalos említés, holott már korábban is lakták. Az 1300-as években a Báthory család tulajdona volt, a török dúlás idején azonban elnéptelenedett. Később olyan neves gazdái voltak, mint a Vetéssy vagy a Károlyi család.

Az egykor majorokból és tanyákból álló helynek ma is a volt cselédházak és gazdasági épületek jelentik a legfőbb látnivalóit, nem utolsósorban pedig a környékén található erdők, a közel százéves fák, a Halas-tó, valamint a nem messze található Fényi erdő és a bátorligeti ősláp. Nagyfenék egyébként nem arról a bizonyos testrészről kapta a nevét, valószínűbb, hogy földrajzi sajátosságai miatt hívták így.

Lábatlan

A Komárom-Esztergom megyében fekvő Lábatlan nevének eredetéről több legenda is él. A hagyomány szerint egy Lábatlan György nevű vitéz volt a birtokosa, míg vannak, akik szerint egy lábatlan remete élt a környéken. Egy teljesebb történet pedig úgy tartja, az egyik magyar király fogságba esett, ahol egy hű katonájával bilincselték össze.

Utóbbi levágta lábát, hogy a király szabadulhasson, aki cserébe itt adott birtokot a Lábatlannak elnevezett férfinak. A települést a krónikák szerint IV. Béla adományozta főlovászmesterének, később pedig olyan nemesi családok tulajdonában volt, mint a Reviczkyek vagy a Gerendayak. A Gerenday-arborétumon és a Reviczky-kúrián kívül a lábatlani református templomot is érdemes megnézni.

Képek: 3.bp.blogspot.com; somlovidek.hu/karakoszorcsok; okoritofulpos.hu; www.orszagalbum.hu, bau.

Milyen vicces faluneveket ismersz még?

• falu
• falusi turizmus
• pihenés itthon
• Utazás