A legviccesebb falunevek az országban

Mulatságos névvel illetett településekről már korábban is írtunk, az ország azonban kifogyhatatlan e látnivalók terén is. A következő bájos, tavasszal különösen gyönyörű falvakban garantáltan jó hangulatban telik majd az idő.

Rum

A mindössze 1200 lakossal bíró, Vas megyei település a Rába bal partján fekszik, nevét pedig a német Ruhm személynévből vagy a Rummy családnévből kapta a község egykori nemesi földbirtokos családjának vezetékneve után.

A falu sík területen fekszik, de rendkívül gazdag természeti kincsekben, legyen szó a folyóparti élővilágról vagy épp a határában található a Bezerédy-kiskastély parkjáról. A ma nevelőotthonként működő, romantikus hangulatot árasztó épület mellett kihagyhatatlan látnivaló a Széchenyi-kastély és a Szent Lászlónak szentelt római katolikus barokk templom is.

Ököritófülpös

Az észak-alföldi nagyközség, mely Mátészalkától 19 kilométerre található, eredetileg három falu - Ököritó, Fülpös és Mácsa - összeolvadásával jött létre. Elnevezését az ököritatót jelölő területről elkeresztelt Ököritó és a latin Philippus személynévből kialakult Fülpös településnevek összeolvadásából kapta. Ököritón késő barokk stílusban épült református templom és lelkészlak, Fülpösön pedig klasszicista jellegű templom varázsolja el az ideérkező kirándulókat.

Makkoshotyka

Az egykor várjobbágyok által lakott Makramál település, mely valamikor 1170 és az 1200-as évek között jött létre a pataki várispánsághoz kapcsolódóan, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében helyezkedik el, a tokaj-hegyaljai borvidéken.

A község felső részén Meczner Rudolf építtetett klasszicista stílusú kastélyt és kápolnát, míg a falu alsó részén Meczner Tibor hozott létre egy akkoriban, az 1920-as években nagyon igényesnek és korszerűnek tartott kastélyépületet.

Ma az egyik építményben orvosi rendelő, míg a másikban általános iskola működik. A falu mai, furcsa nevét annak köszönheti, hogy V. István a 13. században egy Hugka nevű vitéznek adományozta, kinek nevéből később Hotyka vált. A Makkos pedig valószínűsíthetően a környező tölgyerdők termésére utal.

Tinnye

A község ma megmosolyogtató neve valószínűleg a honfoglalás előtt itt élő szlávoktól ered, maga a szó pedig mocsaras helyet jelent. Tinnye a fővárostól 35 kilométerre található, a Pilis, a Budai-hegység és Gerecse között, területe pedig már az ókorban is lakott volt. A település legszebb műemléke a késő barokk stílusú római katolikus templom és a román kori református templom, ugyanakkor a Piliscsaba felé vezető út mellett helyezkedik el a Garancsi-tó is, mely természetvédelmi terület, nem utolsósorban pedig arról is nevezetes, hogy itt forgatták az Üvegtigris című magyar vígjátékot.

Penészlek

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a román határ mentén található település 1971 után vált önálló községgé, de manapság sincs ezernél sokkal több lakosa. A Penészlek név egyértelműen szláv eredetű, de jelentése egyaránt lehet tó, mocsár vagy penész.

A falu fontosabb látnivalói a görög katolikus templom - mely Közép-Európa legnagyobb belső térrel rendelkező templomépülete -, a helytörténeti gyűjtemény, valamint a község parkja.

Képek: hu.wikipedia.org, Civertan, Darinko; www.okoritofulpos.hu; www.makkoshotyka.hu; www.orszagalbum.hu, tinnye.

• falu
• hazai kirándulóhely
• falusi turizmus
• pihenés itthon
• Utazás