A 4 legviccesebb nevű falu Magyarországon

Ha úgy érzed, itt az ideje, hogy lazíts egy kicsit, látogass el a következő négy település valamelyikébe, melyek amellett, hogy számos látnivalót rejtenek, olyan frappáns, különleges névvel büszkélkedhetnek, mely ritka az országban. Érdemes hát jobban megismerned őket.

A bronzkori település: Forró

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Encstől délnyugati irányban elhelyezkedő Forróhoz beszédes nevek kapcsolódnak.

Eleinte a Czudar család birtokaként tartották számon a 13. században még Villa Forrow-nak hívott területet - neve a hangtani hasonlóságon alapszik -, a falun átfolyó Fancsali-patak talán ezen idők komor hangulatára utal.

Forró jelentős megálló- és vámszedőhelyként funkcionált a Budát Kassával összekötő hadi és kereskedelmi útvonalon, mely hagyományt a posta megszervezése is tiszteletben tartotta, ugyanis önálló posta- és távíróhivatala egyidős az országos hálózat kiépítésének kezdetével.

Az 1790-ben nyitott postaállomásnak gyakran előkelő vendégei is akadtak: a szájhagyomány szerint a Napóleon elől menekülő császári család ijedősebb tagjai egészen idáig futottak. Forró egyedi látványossága az Abaúji Múzeum, mely egy szép, 18. századi kúriában kapott helyet.

A múzeumban megtekintheted a valaha volt Abaúj vármegye emlékeit, illetve ellátogathatsz a lassan hatszázadik évfordulóját ünneplő római katolikus templomba is, melyre a helyiek rendkívül büszkék. Mindemellett itt található Európa legnagyobb egybefüggő szederültetvénye is.

A Rakacai-tó szomszédja: Szalonna

Szalonna határában enyhén sós vizű, szép kis forrás folydogál emberemlékezet óta, melynek szláv megnevezése, a Solna adott nevet a Bódva-völgyi településnek. A forrás az idők folyamán fogyni kezdett, amikor is a környék segítségére sietett: az Aggteleki Nemzeti Park és a Rakaca-tó mintha csak a legelkötelezettebb lokálpatrióták kívánságára jelent volna meg a falu két oldalán. A világhírű, sokbarlangú karszt és az ország legnagyobb, leggyönyörűbb környezetű víztározója rendkívül sok turistát vonz a környékre.

Szalonna különlegessége a 12. századi eredetű körtemplom, melyet a 13. században tovább bővítettek, majd a későbbi századokban jelentős faliképekkel gazdagítottak.

A Hernád-völgyi nemesi birtok: Fáj

A Szalaszendről vezető úton érhetsz el a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Fájba, abba a kisközségbe, melyet már a 13. századi írásos emlékek is megemlítenek. A település eredete egészen a muhi csatáig vezethető vissza, amikor is Rugács vitéz megmentette IV. Béla király életét, így érdemként elnyerte a környék tulajdonjogát. Az adományozottak lettek a nagynevű Fáy család megalapítói, kiknek a leszármazottai a tájat mintegy hét évszázadon át birtokolták.

A 18. század közepén jelentős barokk kastélyt építettek maguknak, melyet a következő században klasszicista stílusban felújítottak. Az átépítés idején három éven át itt dolgozott az európai hírű olasz szobrász, Marco Cassagrande, akinek monumentális fehérmárvány domborművei és szobrai híres látványosságai a kastélynak.

Ha Fáj környékén szeretnél kirándulni, erre is lesz lehetőséged, hiszen ezen a területen halad át a természeti szépségekben bővelkedő Országos Kéktúra útvonala.

A kiskunsági nagyközség: Bugyi

A Budapesttől harminc kilométernyi távolságra fekvő tréfás nevű település már a jégkorszak végén lakott területnek számított, melyet a mai kutatások kapcsán előkerült régészeti leletek bizonyítanak. Az első írásos emlékek a 14. századtól említik a falut, de ekkor még Budimátéfalujáról és Budipéterföldjéről számolnak be a könyvek.

A középkori források BugyitBud néven emlegetik, mely elnevezés egy szláv eredetű személynévből származtatható. A helységek ilyen típusú névadása a 12. századra volt jellemző, mely tény rávilágít a falu kialakulásának kezdeteire is.

A község a 18. században kapta manapság kétértelmű nevét. Bugyi legnagyobb nevezetessége a faluközpontban található Beleznay-kúria, illetve a Szent Adalbert tiszteletére szentelt barokk templom.

Érdemes ellátogatnod a Forster-kastélyhoz is, mely a környék vadászati rendezvényeinek exkluzív színhelye.

Cikkünk Kaiser Ottó és Papp Márió Magyarország 1000 csodája című könyve alapján készült.

Ajánlókép: Országalbum/SzPéter.