A 4 legviccesebb nevű falu Magyarországon
Nézd meg te is!
A különleges nevek különleges történetet és látnivalókat rejtenek. Íme, négy széles mosolyra fakasztó falu.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
Ha úgy érzed, itt az ideje, hogy lazíts egy kicsit, látogass el a következő négy település valamelyikébe, melyek amellett, hogy számos látnivalót rejtenek, olyan frappáns, különleges névvel büszkélkedhetnek, mely ritka az országban. Érdemes hát jobban megismerned őket.
Szalonna temploma és haranglába (forrás: orszagalbum.hu, SzPéter)
A bronzkori település: Forró
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Encstől délnyugati irányban elhelyezkedő Forróhoz beszédes nevek kapcsolódnak.
Eleinte a Czudar család birtokaként tartották számon a 13. században még Villa Forrow-nak hívott területet - neve a hangtani hasonlóságon alapszik -, a falun átfolyó Fancsali-patak talán ezen idők komor hangulatára utal.
Forró jelentős megálló- és vámszedőhelyként funkcionált a Budát Kassával összekötő hadi és kereskedelmi útvonalon, mely hagyományt a posta megszervezése is tiszteletben tartotta, ugyanis önálló posta- és távíróhivatala egyidős az országos hálózat kiépítésének kezdetével.
Az 1790-ben nyitott postaállomásnak gyakran előkelő vendégei is akadtak: a szájhagyomány szerint a Napóleon elől menekülő császári család ijedősebb tagjai egészen idáig futottak. Forró egyedi látványossága az Abaúji Múzeum, mely egy szép, 18. századi kúriában kapott helyet.
A múzeumban megtekintheted a valaha volt Abaúj vármegye emlékeit, illetve ellátogathatsz a lassan hatszázadik évfordulóját ünneplő római katolikus templomba is, melyre a helyiek rendkívül büszkék. Mindemellett itt található Európa legnagyobb egybefüggő szederültetvénye is.
Forrás: hu.wikipedia.org, Civertan
A Rakacai-tó szomszédja: Szalonna
Szalonna határában enyhén sós vizű, szép kis forrás folydogál emberemlékezet óta, melynek szláv megnevezése, a Solna adott nevet a Bódva-völgyi településnek. A forrás az idők folyamán fogyni kezdett, amikor is a környék segítségére sietett: az Aggteleki Nemzeti Park és a Rakaca-tó mintha csak a legelkötelezettebb lokálpatrióták kívánságára jelent volna meg a falu két oldalán. A világhírű, sokbarlangú karszt és az ország legnagyobb, leggyönyörűbb környezetű víztározója rendkívül sok turistát vonz a környékre.
Szalonna különlegessége a 12. századi eredetű körtemplom, melyet a 13. században tovább bővítettek, majd a későbbi századokban jelentős faliképekkel gazdagítottak.
A 15. században teljesedett ki az építmény szépsége, amikor is a szepességi származású András mester a próféták mellképeit festette a diadalív belsejére. Az időközben reformátussá lett egykori körtemplom erőd jellegét erősítette a 18. században mellé épített népies barokk harangláb is.
A Hernád-völgyi nemesi birtok: Fáj
A Szalaszendről vezető úton érhetsz el a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Fájba, abba a kisközségbe, melyet már a 13. századi írásos emlékek is megemlítenek. A település eredete egészen a muhi csatáig vezethető vissza, amikor is Rugács vitéz megmentette IV. Béla király életét, így érdemként elnyerte a környék tulajdonjogát. Az adományozottak lettek a nagynevű Fáy család megalapítói, kiknek a leszármazottai a tájat mintegy hét évszázadon át birtokolták.
A 18. század közepén jelentős barokk kastélyt építettek maguknak, melyet a következő században klasszicista stílusban felújítottak. Az átépítés idején három éven át itt dolgozott az európai hírű olasz szobrász, Marco Cassagrande, akinek monumentális fehérmárvány domborművei és szobrai híres látványosságai a kastélynak.
Forrás: hu.wikipedia.org, Civertan
Ha Fáj környékén szeretnél kirándulni, erre is lesz lehetőséged, hiszen ezen a területen halad át a természeti szépségekben bővelkedő Országos Kéktúra útvonala.
A kiskunsági nagyközség: Bugyi
A Budapesttől harminc kilométernyi távolságra fekvő tréfás nevű település már a jégkorszak végén lakott területnek számított, melyet a mai kutatások kapcsán előkerült régészeti leletek bizonyítanak. Az első írásos emlékek a 14. századtól említik a falut, de ekkor még Budimátéfalujáról és Budipéterföldjéről számolnak be a könyvek.
A középkori források BugyitBud néven emlegetik, mely elnevezés egy szláv eredetű személynévből származtatható. A helységek ilyen típusú névadása a 12. századra volt jellemző, mely tény rávilágít a falu kialakulásának kezdeteire is.
Forrás: hu.wikipedia.org, Civertan
A község a 18. században kapta manapság kétértelmű nevét. Bugyi legnagyobb nevezetessége a faluközpontban található Beleznay-kúria, illetve a Szent Adalbert tiszteletére szentelt barokk templom.
Kiút a társfüggőségből - Hogyan szabadulj meg a mérgező kapcsolatoktól?
Knapek Éva klinikai szakpszichológus, tabuk nélkül beszél a társfüggőség jellemzőiről, és bemutatja a kialakulásának okait, a kapcsolati dinamikákat, és a felismeréshez vezető jeleket a saját életünkben, közeli kapcsolatainkban. A Femina Klub januári előadásán hasznos tanácsokat kaphatsz hogyan léphetsz ki ezekből a helyzetekből, és hogyan alakíthatsz ki egészséges, egyenrangú kapcsolatokat.
További részletek: feminaklub.hu/
Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.
Időpont: 2025. január 7. 18 óra
Helyszín: MOM Kulturális Központ
Promóció
Érdemes ellátogatnod a Forster-kastélyhoz is, mely a környék vadászati rendezvényeinek exkluzív színhelye.
Cikkünk Kaiser Ottó és Papp Márió Magyarország 1000 csodája című könyve alapján készült.
Ajánlókép: Országalbum/SzPéter.
OLVASD EL EZT IS!
- utca
- magyar csodák
