5 meseszép hegyvidéki kirándulóhely itthon

Hazánk hegyvidéki tájai joggal vetekednek a külföldi magaslatok csodáival. A vadregényes természet közelségén túl egy-egy ilyen túra során apró, hegyek-völgyek között megbúvó kincseket is felfedezhetsz.

Ilyen a következő öt hely is, melyek mindegyike hazánk legszebb környékével büszkélkedhet. Érdemes őket kirándulásod úti céljául választanod.

A Vértes titokzatos romjai között: Vértessomló és Várgesztes

A Vértes északi részén található Vértessomló nemcsak a turisták kedvelt kirándulóhelye, hanem ismert búcsújáró hely is egyben. A legismertebb itteni túracélpont a 13-14. században épült gótikus Vitány várának romja.

Ma már csak a két, 16 méter magas torony és az alaprajz látványa alapján alkothatsz képet a közel 400 méter magas dombtetőre épített, azonban 1598-ban felrobbantott végvár egykori külleméről. Vértessomlótól dél felé indulva azonban megközelítheted Várgesztest is, a Vértes legjelentősebb várának otthonát.

A 400 méter magas hegyen a Csák nemzetség a 13. század derekán kezdte el az Alsóvár építését, a régit felváltó Felsővárat pedig I. Lajos emeltette. A többnyire vadászkastélyként használt várat először a törökök ostromolták 1529-ben, majd 1543-ban el is foglalták és felégették.

Az 1960-63-as régészeti feltárás és helyreállítás óta azonban jó állapotban látható, emellett turistaszállóként működik. A hegyvidéki túráknak a hely kiváló kiindulópontja lehet, emellett a közelében egy négycsillagos villapark és egy vízi paradicsom szolgáltatásait is élvezheted.

Remetefalu a hegyekben: Mátraverebély

Mátraverebély a Cserhát keleti oldalán terül el. A település rendkívül régi eredetűnek számít, a magyar államiság kialakulásának korában jött létre. A falu több száz évig a Vereb család birtokában állt, innen származik nevének utótagja is. Mátraverebély területén 1290-ben már kápolna épült, Vereb-kútja pedig búcsújáró helyként híresült el.

A községtől nem messze fekszik Szentkút-puszta, ahol 18. századi római katolikus barokk kegytemplom áll, melyben egy gyönyörű Mária-kegyszobrot is megtekinthetsz. 1933-ban épült meg a Kálvária-kápolna, melyet szintén érdemes felkeresned.

A templom mögött, a domb oldalában középkori remetebarlangok fekszenek. A mészkőbe vájt üregeket a Szent Antal-remeték használták a 18. században. Érdemes elsétálnod a közelben lévő forráshoz is, melyről azt tartják, csodatévő erővel bír.

A fekete mészkő hazája: Nagyvisnyó

Eger felől Szilvásváradon át érheted el Heves megye legészakibb települését, mely a Bükki Nemzeti Park területén fekszik. A falu nevét már a 13. században említik írásbeli források. Nagyvisnyó egyik nevezetessége a 19. században épült, kazettás mennyezetű református templom, illetve a faluban érdekes népművészeti kiállítás tekinthető meg, ám a legfőbb látnivaló a földtörténeti perm korban keletkezett, egyedülálló fekete mészkő.

 

Az 1982-ben védetté nyilvánított Mihalovics-féle mészkőbánya rétegvonalai már messziről feltűnnek. Közelebb érve megtekinthetőek a 300 millió éves lenyomatok is, melyek hajdani élőlények, csigák, kagylók, korallok és tengeri sünök nyomait őrzik. Nagyvisnyóhoz tartozik a turisták által kedvelt Bánkút egy része is.

 

A háromezer éves sírmező: Bakonybél

A Bakony szívében található, 1500 lakosú település úgy fekszik a hegyek között, mint egy valódi gyöngyszem. A község környezetében magasodó Nagy-Som-hegy tetején kettős kősánccal védett késő bronzkori telep maradványai fedezhetők fel: az úgynevezett Százhalom területe körülbelül száz halomsírt rejt.

A két-három méter magas földhalmok alatt fekvő sírkamrákban bronzkori embermaradványokra, bronzfegyverekre bukkantak a kutatók. Ezt a területet feltétlenül érdemes felfedezned, hiszen ez Európa legnagyobb, több mint háromezer éves halomsírmezője. A sírokkal nagyjából egyidősek a Nagy-Som-hegyen és a Száraz-Gerencénél emelkedő kő- és földsáncok is.

Bakonybél határában alapította 1018 körül Szent István a legkisebb bencés apátságok egyikét, ahol Gellért remetéskedett csanádi püspöksége előtt. Ma ezen a helyen egy kis tavat találsz, mely mellett egy 1825-ben épített kápolnát csodálhatsz meg.

Bakonybél keleti oldalán omladozik a Podmaniczky-vár, mely egy bronzkori, papucs alaprajzú földvár romjaira épült. A belső vár 7000 négyzetméter alapterülettel rendelkezett, ám a császári csapatok 1584-ben lerombolták.

Bakonybél legendás története a betyárkorban is folytatódott, hiszen a falu környéki erdőkben bujkáltak a betyárok, kiknek az Odvaskő-barlang és a Pénz-lik nyújtott menedéket. A falu határában lévő több turistaösvény közül a legszebb a Boroszlán Tanösvény.

Cikkünk a Reader's Digest Kiadó Csodaszép Magyarország című könyve alapján készült.

• hazai kirándulóhely
• mátra
• hegyvidék
• bükk
• túrák
• bakony
• pihenés itthon
• Utazás