3 hely Magyarországon, amit az egész világ látni akar: mind más szépséggel nyűgöz le

A világ csodáit felsorakoztató kiadványok Magyarország kihagyhatatlan helyeit sem felejtik el megemlíteni. Ilyenekből pedig akad bőven - a következő három úti célt például világszerte ismerik. Akár az új élményekért, akár a régi kirándulások nosztalgiájáért, megéri felkeresni őket.

Az egyik legszebb természeti táj: Dunakanyar

A Budapestet kettészelő széles Duna valamivel északabbra gyönyörű, hegyek közé vájt völgyön kanyarog keresztül. Sokan vélik úgy, a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig nincs a Duna medrének még egy ehhez fogható szépségű pontja.

A Dunakanyar történelmi településeiről és természeti szépségéről egyaránt híres. A nagyvárosokba belefáradt turisták és magyarok szívesen kirándulnak ide hajóval, autóval, vonattal. A Duna-parti városkák legnépszerűbbike, Szentendre sajnos igen megsínyli a főszezon turistatömegét, azonban szépségei miatt megéri felkeresni.

A települést a török megszállás elől északra menekülő szerbek alapították a középkorban. 1929 óta világhírű művésztelep működik itt, ma is sok képző- és iparművész, író, költő, zenész és színész lakik a vízparti városkában.

Szentendrén tucatnyi szép ortodox templom áll és működik, valamint meglepően sok galéria és múzeum - a legnevezetesebb, a Kovács Margit Múzeum a neves keramikus munkáinak szenteltetett. De akkor sem csalódik az utazó, ha népművészeti tárgyak között böngészne, kávéházakban ücsörögne, félreeső, romantikus utcácskákban csavarogna a sárgára, narancsszínre és zöldre mázolt házak között.

A Dunakanyar további jelentős városai a váráról híres Visegrád, valamint Esztergom, a magyar királyság 12-18. századi székvárosa, egyúttal a magyar katolikus egyház fejének, az esztergomi érseknek hivatalos lakhelye - a 19. században épült székesegyház a legnagyobb az országban. A Dunakanyar április közepétől Budapestről hajóval is elérhető - Szentendréig a vízi út másfél órát, Esztergomig pedig négy órát vesz igénybe.

A magyar Versailles: Fertőd

A település két egykori Esterházy-birtok, Süttör és Eszterháza 1950-es egyesülése óta viseli a Fertőd nevet. Eszterháza települést Esterházy Miklós alapította a 18. század második felében. 1762-ben megkezdődött a süttöri vadászkastély átépítése, négy év múlva pedig elkészült Magyarország leghatalmasabb barokk stílusú kastélyegyüttese.

Az itt található múzeum az épület fénykorát, Esterházy Miklós - 1762-1790 - idejét idézi. Gazdagon díszített, aranyborítású termek, porcelán dísztárgyak, gobelinhímzéses bútorok tárják a látogató elé a korabeli barokk-rokokó hercegi udvar pompáját. A csodálatos télikert és az egykor kincseket őrző képtár földszintes szárnyai derékszögben csatlakoznak a patkó alakú kastélyépülethez.

A képtárban holland és olasz mesterek számos alkotása mellett Grundemannak, az udvari festőnek is sok értékes műve látható, csakúgy, mint a kastély különböző szobáinak mennyezetén és oldalfalán. Különleges látnivalónak számítanak az épületegyüttes további részei is, például a lovarda, az internátus és a gránátosházak. Utóbbiakban lakott az Esterházy család saját fegyveres testőrsége, kiknek maga a herceg tervezte az egyenruhát. A gránátosházakat helyreállították, jelenleg kávézók, éttermek működnek bennük, de kívülről megőrizték eredeti formájukat.

A kastély egyik fő érdekessége, hogy 1769-től itt élt Joseph Haydn, mint a művészeteket támogató herceg családi zenekarának vezetője. Itt írta többek között híres Búcsúszimfóniáját is, melyet 1773-ban mutattak be Mária Terézia jelenlétében. A zeneszerző emlékét a kastélyban múzeum, egykori lakhelyén, a Muzsikaházban pedig emlékszoba őrzi. Az épületegyüttes kívülről nézve is lenyűgöző: a gondozott parkot több mint százéves bukszus- és fenyőfélék díszítik, melyek közül méltóságteljesen emelkedik ki a kastély udvari homlokzata: nem csoda, hogy sokan a magyar Versailles néven emlegetik.

A csárdák és gémeskutak világa: Hortobágy

Európa legnagyobb kiterjedésű szikes pusztájának területén alapították az ország első nemzeti parkját - 1973-ban -, mely a kezdetektől fogva jelentős nemzetközi elismerésben részesült: teljes egészét bioszféra-rezervátummá nyilvánították, később a vízimadár-élőhelyek listájára is felkerült - ez volt a Ramsari Egyezmény.

1999-ben pedig az UNESCO Világörökség része lett. A nyílt, füves legelőket megszakító mocsaras területek ideális otthont nyújtanak a ritka, veszélyeztetett madárfajoknak, ám a délibábos Hortobágy elsősorban mégis a hagyományos földhasználatról és állattartásról, a pusztai romantika jelképévé vált gémeskutakról, csikósokról, gulyásokról és a híres ménesről ismert.

A vidék arculatát meghatározó építészeti emlékek közül a hortobágyi Kilenclyukú hidat, a hortobágyi csárdát és a pusztai életet bemutató Pásztormúzeumot látogatják a legtöbben. A híd lábánál fekvő Hortobágy község a falusi és a lovasturizmus központja, ahol a több mint száz éve minden esztendőben megrendezett hídi vásár ma tízezreket vonzó idegenforgalmi látványosság, ahol különleges népművészeti tárgyakat vásárolhatnak az érdeklődők.

A község központjától mintegy két kilométerre található Máta, a híres hortobágyi ménes élőhelye. Több mint száz éve tenyésztik itt a Nónius fajtát.

Felejthetetlen élmény a pusztai szekerezés, de a természet értékei kerékpártúrák alkalmával is felfedezhetők. Szintén kihagyhatatlanok az Alföld jellegzetes vendéglátóhelyei, a többnyire forgalmas utak mentén épült csárdák. Tiszafüred és Debrecen között találni olyanokat is, melyek a mai napig működnek.

• kastély
• világörökség
• hazai kirándulóhely
• magyar csodák
• Utazás