3 hely, amit látnod kell a fővárosban

Magyarország nyolc világörökségi helyszíne közül Budapest leghíresebb látnivalói az elsők között kerültek fel az UNESCO listájára. 1987-ben - mint hazánk legkiemelkedőbb kulturális kincsei - Budapest Duna-parti látképe és a Budai Várnegyed kapta meg a megtisztelő címet, amit 2002-ben kiterjesztettek az Andrássy útra és történelmi környezetére is.

Az alábbi három hely is részét képezi ezen híres útvonalaknak, így, ha már jártál is ott, érdemes újra felkeresned, jobban megismerned vagy épp csak egy kicsit lassabban sétálni el mellette.

A magyar Bastille: Citadella

A Gellért-hegyet a Haynau által 1850 és 1854 között felépített katonai erőd koronázza meg, mely fél évszázadon keresztül tüske volt a pestiek szemében. A 13 aradi vértanú és Batthyány kivégzését követően ugyanis a renitens magyarok megfélemlítése céljából az osztrák katonák hatvan ágyút irányítottak innen a fővárosra. Ám ezek az enyhülésnek, Deák politikájának és a kiegyezésnek köszönhetően később csak a magyar királlyá koronázott Ferenc József születésnapjának tiszteletére, évente egyszer dördültek el.

A gyűlölt és magyar Bastille-nak nevezett, 220 méter hosszú, 45-60 méter széles és 12-16 méter magasságú erőd falait 1897-ben jelképesen megbontották, miután az osztrák katonaság kivonult a Citadellából, és az épület jelképes összegért a főváros tulajdonába került. A katonai létesítménynek a második világháború idején volt először és utoljára hadi jelentősége: előbb foglyokat őriztek itt, majd légvédelmi ütegállás és parancsnoki fedezék volt. Erre az időszakra a 2004-ben nyílt panoptikum emlékeztet.

Az előtte lévő kilátóteraszról és a Szabadság-szobor tövéből egyaránt csodálatos panoráma nyílik Pestre, a Várra, ha pedig a Citadellát megkerülöd, a budai síkságra és a hegyvidékre is.

Egy világszínvonalú épület: Operaház

Az Ybl Miklós tervei alapján 1875 és 1884 között felépített Operát sokan az Andrássy út ékszerdobozának tartják. A zeneszerzők szobraival díszített, neoreneszánsz épület freskóit Székely Bertalan, Lotz Károly és Than Mór készítette. A Magyar Állami Operaház nemcsak a legszebb színházunk, de a legkorszerűbb színházi technika tárháza is, mely a látogatók számára művészi élményt nyújtó hatalmas kiállítóteremnek is tekinthető. A dalszínház építésére kiírt pályázatot Ybl Miklós olyan színházépítésre szakosodott mesterek elől nyerte meg, mint Ferdinand Fellner, aki később több tucat színház megépítésére kapott megbízást szerte Európában.

Ybl a párizsi és bécsi operaházat tekintette mintának. Az épület számos technikai újítása közül említést érdemel, hogy a kézi erő kiváltására a világon először itt alkalmaztak vízhidraulikával működő vasszerkezetet a színpadi gépezet mozgatására.

Az Operaházban 1884. szeptember 27-én gördült fel először a függöny. 1910-ben az épület már bővítésre szorult, 1984-ben pedig teljes rekonstrukciót hajtottak végre az akkor századik születésnapját ünneplő színházon.

A pesti Operaház nemcsak építészeti megoldásait tekintve világszínvonalú, de az itt fellépő művészek is méltán öregbítették az intézmény hírét világszerte. A hajdani híres előadások ünnepelt művésze volt Svéd Sándor, Székely Mihály, Gyurkovics Mária, Melis György énekes, valamint a karmester Ferencsik János. Az épület belseje idegenvezetéssel az előadásokon kívül is megtekinthető.

A legnagyobb kiállítócsarnok: Műcsarnok

Az 1896-os millenniumi ünnepségsorozat 5,328 millió forintos költségvetéséből a Műcsarnok csupán 300 ezer forintba került, mégis az akkori épületek közül egyetlenként maradt meg teljes egészében és eredeti funkcióját megőrizve. Különösen figyelemreméltó az épület tér felőli oldalának homlokzati díszítése. Görög templomokra emlékeztető bejárata korinthoszi oszlopokkal ékesített, felette a timpanon képét - Haranghy Jenő festőművész Szent István, a művészet pártfogója című alkotása - csillogó arannyal festették meg.

Az oszlopok mögött a festészet és a szobrászat allegorikus alakjai szerepelnek. Az antik görög templomot formáló épület hazánk legnagyobb képzőművészeti kiállítócsarnoka, mely az ezredforduló tájékán végzett felújítást követően ismét teljes pompájában várja a látogatókat.

Külső megjelenésével és tágas belső tereinek kimért dimenziójával párját ritkítja Európában. Elsősorban a kortárs képző- és iparművészetet bemutató, gyakran igen merész tárlatok otthona.

Cikkünk a Reader's Digest Kiadó Csodaszép Magyarország című könyve alapján készült.

• világörökség
• különleges épület
• budapest látnivalói
• magyar csodák
• Utazás