Ide érkezik meg elsőként a tavasz: 3 idilli, magyar vidék sétákhoz

Míg a sötét erdők mélyéről és a hűvösebb hegyvidékek patakpartjairól az olvadó hó sem tűnt el teljesen, a fennsíkok és naposabb tájak apró szegleteiben bátor hóvirágok, kikericsek és a lassacskán rügyet fakasztó fák jelzik az első tavaszi hónap beköszöntét.

Ha az ébredező természet színes rezdüléseinek madárfüttyös szimfóniájába a legjobb helyről szeretnél belefeledkezni, vedd célba a következő három tájat, ahová szintén idejekorán érkezik a kikelet.

Varázslatos főúri park: Szelestei Arborétum

A Vas megyében, Szeleste falu belterületén található, 13 hektáron elterülő parkban közel háromezer fa- és cserjeféle társaságában figyelheted meg, miként zöldell ki a világ, és borulnak sziromba a legkülönfélébb virágok. Az arborétumot 1873-ban, Festetics Andor kezdte kialakítani az angol tájépítészeti hagyományoknak megfelelően, így a bevett főúri szokás szerint Bécsből és Erfurtból hozatott növényeket, hogy biztosítsák a testi-lelki feltöltődést az arisztokraták mindennapos sétái során.

Rendhagyó módon azonban a kert már kialakítása idején - és később is, mikor Baich Mihály báró tulajdonaként elnyerte csaknem végső formáját - nyitva állt a látogatók előtt, 1952-es természetvédelmi területté nyilvánítása óta pedig mind gyakrabban keresik fel azok, akik a természet szépségei által körülvéve szeretnének pár órára megpihenni.

A ligetes, illetve erdei részleteket is magában foglaló arborétum tiszafákkal, szelídgesztenyékkel, magnóliákkal és ritka, védett virágokkal szegélyezett sétányai üdítően hatnak a lélekre, mindehhez pedig az itt található Festetics-kastély látványa is hozzájárul, melyet hangulatos szerpentinúton lehet megközelíteni.

Az arborétum egész évben nyitva áll a látogatók előtt, a belépés pedig ingyenes, csak úgy, mint közel másfél évszázaddal ezelőtt - az arborétum történetének további érdekessége, hogy ennek köszönhetően fái a világháborúk ideje alatt sem váltak a szükség prédáivá, a falubeliek ugyanis szívesen töltötték itt idejüket.

Az ébredező természet színei: Ócsai Tájvédelmi Körzet

Budapesttől harminc kilométerre délre, az Ócsa, Dabas és Inárcs nevű falvak által határolt területen található az 1975-ben létrehozott, meseszép Ócsai Tájvédelmi Körzet, melynek megalapítása a környék egyedülálló növény- és állattani értékeinek megőrzését szolgálja, nem utolsósorban pedig az itt megtett kirándulások élményeinek felejthetetlen voltát.

A 3606 hektáros terület, mely a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatóságának fennhatósága alá tartozik - nem utolsósorban pedig a nemzetközi védelmet jelentő Ramsari Egyezmény által érintett táj -, legjellemzőbb tulajdonsága a mozaikosság, melynek keretében nyílt vizek, nádasok, rétek, erdők, sztyepprétegek váltakozása varázsolja rendkívül sokszínűvé a vidéket, amit csak erősít az itt élő emberek által formált értékes és ugyancsak változatos tájkép.

Szinte felsorolhatatlan azon növények tárháza, melyek által a vidék évszakról évszakra magával ragadja a kirándulót - ha tavasszal látogatsz ide, az évnek már korai szakaszában virágzó szibériai nőszirommal, illetve kormos csátéval, téli sással vagy a kaszálórétekre leginkább jellemző orchideafélékkel megfestett természetben gyönyörködhetsz. Két tanösvény is található a területen, melyek bebarangolása tökéletes kikapcsolódással ajándékoz meg: a Selyemréti Tanösvény, mely az ócsai Nagy-erdőn keresztülvezetve mutatja be a láperdő élővilágát, illetve a Turjáni Tanösvény, mely a Tájháztól egészen a Madárvártáig húzódik.

Romantikus tavaszi sétákhoz: Tatai Angolkert

A kora tavaszi kirándulások és romantikus séták országos szinten is egyik legkedveltebb célpontja, az 1955-ben természetvédelmi területté nyilvánított Tatai Angolkert a Cseke-tó körül, az Öreg-tó szomszédságában terül el. A kertben, melyet 1783-ban Böhm Ferenc uradalmi mérnök hozott létre a hazánkban is honos fák mellett idegen fafajokat is a parkba telepítve, a változatos, tavasszal különösen szép növényvilág mellett számtalan felfedezésre váró csodát tartogat.

Ezek közé tartozik többek között a romantikus és szentimentális hangulatot fokozó török mecset, a francia Charles Moreau által építtetett műrom, az Esterházy-kiskastély, a szabadtéri színpad, illetve a pálmaház. Kuriózumnak számít továbbá minden évben a tavaszi madárátvonulási időszak, amikor is kiemelkedő számú, 10-15 ezer vadlúd hallatja a hangját az Öreg-tó környékén.

A park szépsége költőinket is megihlette, közöttük Kazinczyt - látogatásai emlékét őrzi a Cseke-tó partján található Kazinczy-pad is -, ki így emlékezett meg a különleges tájról: „Szebb vegetatiót nem gondolhatni. Egy olasz nyárfa derekát kétszeri ölelésem által nem foghattam kövül. De ékességét kivált gazdag partiái adják. Széles és hosszan elnyúlt taván százanként úszkálnak a hattyúk.”

• arborétum
• hazai kirándulóhely
• magyar csodák
• tata
• ócsa
• Utazás