3 álomszép őszi kirándulóhely itthon

Az ősz lélekmelengető, rozsdás színei és édes-bús hangulata hazánk minden egyes táját varázslattal hintik be. Ha te sem akarod átengedni magad a zimankós hónapok közeledtével a hétköznapokba lopózó melankóliának, tölts egy délutánt a következő, tökéletes kirándulóhelyeken!

A ligetek birodalma: Vácrátót

A község arborétumában 28 hektáron Magyarország egyik leggazdagabb - 15 ezer fajt, illetve fajtát számláló - és talán leglátogatottabb növénygyűjteménye csodálható meg. A botanikus kertet mai formájában az 1870-es évek elején kezdték el kialakítani a területet megvásárló gróf Vigyázó István ötlete nyomán.

A Margitsziget parkosítását is megtervező Jámbor Sándor irányításával 35 évig tartó munka során nemcsak a különböző növények otthonát teremtették meg, de kialakítottak egy romantikus környezetet is, mesterséges vízeséssel, vízimalommal, valódinak tetsző műromokkal és persze elsősorban virágokkal. Hosszú évek, évtizedek során érte el mai formáját.

Az ország legnagyobb és virágokban leggazdagabb arborétumában a Föld szinte teljes növényvilágát bemutatják. Az angolkert egész évben látogatható, és tavasztól őszig trópusi és mediterrán üvegház is várja a vendégeket, melyekben többek között olyan - hazánkban ritkaságnak számító - növények is megtekinthetők, mint a termő kávécserje, a kakaófa vagy a virágzó trópusi orchidea több fajtája, a vasfa és az agancsfa.

Jelenleg az arborétum egyben a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, melynek kiemelt feladata a hazai növényvilág veszélyeztetett fajainak védelme és szaporítása.

A magyar szecesszió központja: Gödöllő

Sokan hihetik azt, hogy Gödöllőt csupán a kastély kedvéért érdemes felkeresni. Pedig megtekintésre érdemes itt az 1771-ben épített barokk kálvária és a Mária-oszlop, emellett több régi kúria és Gödöllő egyeteme is megér egy sétát. Az egykor a premontrei rend gimnáziuma számára, neobarokk stílusban készült épületet 1920-ban avatták fel. A város hagyományosan a hazai agrárszakember-képzés fellegvára, a Grassalkovichok 18. századi mintagazdaságának köszönhetően is.

A városi múzeumban a híres gödöllői művésztelep történetéről és alkotóiról kaphat képet a látogató. A művésztelepet a magyar szecesszió ipari és képzőművészeti központjaként tartották számon, mely 1901-21 között működött. A Nagy Sándor és Körösfői-Kriesch Aladár köré szerveződött társaság fő célkitűzése a képző- és iparművészet egységes stílusának megteremtése, a mindennapi tárgyak művészivé alakítása volt. A későbbiek során állami támogatással szobrásziskolát, szőnyeg- és gobelinszövő műhelyt alapítottak. Tagja volt a körnek többek között Róth Miksa, Ligeti Miklós és Thoroczkai Wigand Ede is.

A legendás csata emléke: Isaszeg

A Gödöllői-dombság délnyugati lábánál szinte a dombokból nőtt ki a történelmi hangulatú kisváros, Isaszeg. Érdemes felkapaszkodni a 12. századi román alapokon nyugvó, a 15. században, gótikus stílusban átépített és később barokkosított római katolikus templomhoz, mivel innen a nézelődő elé tárul az egész falu, a környező dombok, sőt, tiszta időben a távolban még Budapest körvonalai is látszanak. A templom tornya ma is őrzi csúcsíves arculatát.

Isaszeg nevét az 1848-49-es szabadságharc során itt zajlott csata és a fényes magyar győzelem tette ismertté. Az ütközetben a Damjanich, Aulich és Klapka vezetése alatt álló hadtestek arattak diadalt Windischgratz csapatai felett, aki emiatt kénytelen volt Pestig hátrálni. A diadal emlékét a Honvédemlékmű, a béke és szabadság emléktemploma, valamint az Isaszegi Sorsfordító Napok alkalmával évente megrendezett huszárparádé és csatajáték őrzi.

Cikkünk a Reader’s Digest Kiadó Csodaszép Magyarország című könyve alapján készült. Képek: www.orszagalbum.hu, Hegyeklánya,tkmari,Mardel.

• arborétum
• magyar város
• hazai kirándulóhely
• magyar csodák
• őszi kirándulóhely
• Utazás