Miért érzékelik másképp a fájdalmat a vörös hajú emberek? Megfejtették a rejtélyt a kutatók
A vörös hajú emberek eltérő fájdalomérzékelését vizsgálta egy kutatócsoport.

voros-haju-no
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

A vörös hajú emberek eltérő fájdalomérzékelését vizsgálták magyar kutatók részvételével. Az eredmények alapján az eltérő fájdalomérzékelést az okozza, hogy a vörös hajú emberek bőrének pigmenttermelő sejtjeiben hiányzik egy bizonyos receptor funkciója.

A Harvard Egyetem Massachusettsi Általános Kórház - MGH - kutatói nemzetközi együttműködésben számoltak be vizsgálatuk eredményeiről a Science Advances című folyóiratban. A vizsgálatban több Amerikában és Magyarországon dolgozó magyar kutató is részt vett. A kutatásról beszámoló közlemény a Szegedi Tudományegyetem egyik kutatócsoportjának közreműködésével készült.

Ezért más a vörös hajúak fájdalomküszöbe

A kutatók eredményei szerint a vörös emberek és egerek eltérően tolerálják a fájdalmat, mert bőrük pigmenttermelő sejtjeiben hiányzik egy bizonyos receptor funkciója. Ennek a receptorfunkciónak a hiánya olyan változásokat okoz, amelyek megbillentik a fájdalomérzékenység és a fájdalomtűrés egyensúlyát. A kutatásról közölt összegzés szerint az eredmények hasznosak lehetnek a fájdalom új kezelési formáinak tervezésében.

Mint kifejtik,  a vörös hajú embereknél - mint számos más, vörös szőrű állatfajnál - a bőr pigmenttermelő sejtjei - az úgynevezett melanociták - tartalmazzák a melanocortin 1 receptor - MC1R - egy variánsát.

Prof. dr. David E. Fisher, a Massachusettsi Általános Kórház Onkológiai Center Melanoma Programjának és az MGH Bőrbiológiai Kutatóközpontjának igazgatója egy korábbi munkájában arra a megállapításra jutott, hogy a vörös hajú emberek a bennük előforduló MC1R variánsoknak köszönhetően képtelenek napsugárzásra barnulni, sötétíteni a bőrpigmentjüket.

A vörös hajú egyének emelkedett fájdalomküszöbének mechanizmusainak vizsgálatához Fisher és munkatársai egy vörös szőrű egértörzset vizsgáltak, amely - mint az embereknél - egy olyan variánst tartalmaz, amelyből hiányzik a melanocortin 1 receptor funkciója, és egyidejűleg magasabb a fájdalomküszöbbel rendelkeznek, hasonlóan az emberekben tapasztaltakhoz.

A cikk az ajánló után folytatódik

A kutatócsoport megállapította, hogy a vörös szőrű egerekben a melanocortin 1 receptor funkciójának elvesztése miatt az állatok melanocitái alacsonyabb szinten termelik a POMC nevű molekulát, a proopiomelanocortint. - Ez a molekula különböző hormonokra vágódik, melyek egy része a fájdalomra érzékenyít, másik pedig a fájdalomérzést fokozza. Ezeknek a hormonoknak a jelenléte egyensúlyt tart fenn a fájdalmat gátló opioid receptorok és a fájdalom érzékelését fokozó melanokortin 4 receptorok hatásai között - magyarázzák.

A vörös szőrű egereknél - és ezért valószínűleg embereknél is - mindkét hormon alacsony szintje látszólag kioltja egymást. A test azonban egyéb, melanocitáktól független fehérjéket is termel, amelyek aktiválják a fájdalom blokkolásában szerepet játszó opioid receptorokat. Ezért a melanocitákkal kapcsolatos hormonok alacsonyabb szintjének nettó hatása az opioid jelek fokozódásához vezet, ami megemeli a fájdalomküszöböt - mutatnak rá.

- Eredményeink megmagyarázzák azon korábbi megfigyelések molekuláris mechanizmusát, miszerint a vörös hajjal és pigmentációval rendelkező élőlények másként éreznek fájdalmat - idézi a közlemény David E. Fishert.

- Ezen folyamatok megértése megerősíti a korábbi megfigyeléseket, valamint hozzájárulhat azon betegek kezeléséhez, akiknek a fájdalomérzékenysége genetikailag meghatározva különbözik az átlagtól - magyarázta a kutató hozzátéve, hogy eredményeik új terápiás módszerekhez járulhatnak hozzá, amelyek a test élettani folyamatainak manipulálásával szabályozzák a fájdalomérzékelést, például olyan új gyógyszerek tervezéséhez vezethetnek, amelyek gátolják a fájdalomérzékelésében részt vevő melanokortin 4 receptorokat.

- Jelenlegi munkáink arra irányulnak, hogy a bőr által termelt további faktorok szerepét azonosítsuk a fájdalomérzés és az opioid jelátvitel szabályozásában - fűzte hozzá Kemény Lajos Vince, a tanulmányt megosztott első szerzőként jegyző, Bostonban dolgozó magyar kutató.

Fotók: Getty Images

10 kérdéses kvíz az emberi testről

Nagyjából tisztában vagy vele, hogy melyik csont és szerv hol található? A hormonrendszert érintő kérdések sem zökkentenek ki? Tesztelt tudásodat kvízünkkel!

Ezt is szeretjük