Döbbenetes, mit találtak Van Gogh egyik leghíresebb festményén - Ezek után máshogy nézel majd rá

Vincent van Gogh, a holland festőzseni életét és alkotásait számos legenda övezi, hiszen excentrikus viselkedésével és egyedülálló festési technikájával kitörölhetetlen nyomot hagyott maga után. Egyik legismertebb műve, a Csillagos éj, amely a csendes, éjszakai táj fölött kavargó, örvénylő égboltot ábrázolja, nemcsak a művészetkedvelők körében vált ikonikussá, hanem az utóbbi időben a tudományos közösség figyelmét is felkeltette. Friss kutatások ugyanis azt mutatják, hogy Van Gogh alkotása mélyebb összefüggést mutat az atmoszférában zajló fizikai jelenségekkel, mint azt korábban bárki is gondolta volna.

Vincent van Gogh Csillagos éj című festményének az elemzése

Egy kutatócsoport nemrégiben részletesen elemezte a festményen található égi mozgásokat, és azokat összevetette a légkörben zajló áramlások klímamodelljeivel. Az elemzés során megállapították, hogy a festmény 14 legkarakteresebb égbolti "mozgása" meglepően hasonlít a légköri turbulencia elméleteire. A festmény ecsetvonásainak mérete különös jelentőséggel bír, hiszen a kutatók nagy felbontású digitális képeken mérni tudták azok pontos méreteit, és összehasonlították őket a turbulencia elméleteiből ismert méretarányokkal. A repülőgépeken érzékelhető turbulenciáról korábban írtunk.

Az örvények mintázata összhangban van Kolmogorov-féle törvénnyel, amely a turbulens áramlások dinamikáját írja le. Ezenfelül a színek és a fény-árnyékok összevetése tükrözi a Batchelor-féle skálázást, amely szintén az energia disszipációjának (egy termodinamikai folyamat, melyben hőenergiává alakul az energia egy része) légköri jelenlétét jelöli. 

Felmerül a kérdés, hogyan volt képes Van Gogh ilyen pontosan megragadni az atmoszféra ezen jelenségeit? A kutatók szerint ez a festő megértette a természeti jelenségeket, és intuitív módon kapcsolódott is hozzájuk. Valószínű, hogy Van Gogh az égbolton zajló mozgások, felhők tanulmányozásával vagy egy veleszületett érzékkel fogta fel a légkör dinamikájának lényegét.

Van Gogh életművében számos példát találunk a természet mozgásainak aprólékos megfigyelésére és ábrázolására, legyen szó hajladozó fákról vagy hullámzó mezőkről. Az általa megfestett turbulencia nemcsak az atmoszferikus jelenségeket tükrözi, hanem az ő belső, érzelmi viharainak kivetülése is egyben. E kétféle turbulencia találkozása emeli a Csillagos éj szépségét és tudományos értékét egyaránt.

Az atmoszférát vizsgáló tudósok felfedezése új megvilágításba helyezi Van Gogh művészetét, bizonyítva, hogy az ő zsenialitása nemcsak a művészet, hanem a tudomány világában is páratlan. A Csillagos éj így nem csupán egy lenyűgöző festmény, hanem a természet és a művészet különleges találkozása is.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

• vincent van gogh
• festmény
• elemzés
• klíma
• fizika
• kutatások
• Terasz