Vigyázz, mert lehallgathat a főnököd

A botrányos Echelon-rendszer

A Nagy Testvér ma is figyel, és mindent lát - létezését tényként kezelik.

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Már az ókori egyiptomi, görög és római hatalmakat is foglalkoztatta a kérdés, hogy milyen módon tudnának az ellenséges népekről, hatalmakról minél több információt szerezni, bár ekkor még nagyon kezdetleges módszerekkel próbálkoztak. Ma viszont a műholdas nyomkövető rendszerek, a térfigyelő kamerák korát éljük, melyekkel bárki bárhol lekövethető, az internet szövevényes rendszerében hagyott digitális nyomokról nem is beszélve.

Így gyakran kerül említésre a titokzatos Nagy Testvér, aki mindent lát és hall. Ugyan néhány éve ez még utópiának számított, mára egyáltalán nem valótlan elgondolás az, hogy idegenek könnyedén bepillantást nyerhetnek a hétköznapjaidba, sőt, akár a legapróbb titkaidba is.

Titkosszolgálatok világméretű összefogása

Az Echelon-rendszer megalakulásához vezető első lépéseket a második világháborúban tették meg, 1943. május 17-én, ugyanis az USA és az Egyesült Királyság titkosszolgálatai ekkor írták alá a Brusa Comint egyezményt, mely az együttműködésüket szentesítette.

1946-ban és 1947-ben Kanada, Új-Zéland és Ausztrália hírszerző ügynökségei is csatlakoztak, egy évvel később pedig megkötötték a titkos UKUSA megállapodást, mely a mai napig érvényben van. Később a szövetségesek közé lépett Németország, Japán, Dél-Korea, Törökország és Norvégia titkosszolgálata is.

A háború idején elsősorban Hitler kommunikációira irányult a szövetségesek tevékenysége, ugyanakkor sikerült megfejteniük a német katonai titkos kódrendszert, az Enigmát, valamint az egyszer használatos kulcs módszerét, a GEE-t is, ami hozzájárult a német birodalom legyőzéséhez.

Később Sztálin jelentette a legfőbb ellenséget, a megfigyelés célpontját, az amerikaiak pedig rájöttek arra, hogy egy ilyen jól működő rendszert kár lenne veszni hagyni, így tovább folytatták a tevékenységet. A hidegháború után azonban anyagi problémák merültek fel a működtetés kapcsán, ám a nemzeti terrorizmus elegendő indokot szolgáltatott arra, hogy miért is van feltétlenül szükség az egész világot megfigyelés alatt tartó rendszerre.

Minden idők legördögibb férfiúi

Nézegess képeket!

Elolvasom

Lehallgató állomások szerte a világon

A rendszer terve és célja végtelenül egyszerű: lehallgatni az összes műholdas, mobil, mikrohullámú és optikai szálas kommunikációs forgalmat a Földön. Ennek érdekében tengereken, szárazföldön, sőt, a világűrben is lehallgató állomásokat létesítettek, melyek az Echelon számítógépes rendszerébe közvetítik az információkat.

Az állomásokon olyan analizáló programok működnek, melyek a rögzített anyagokat és dokumentumokat kulcsszavak alapján szűrik meg - napi több milliárd üzenet szűrésére képesek -, és csak az előre meghatározott feltételeknek megfelelőket továbbítják.

A hatékony működés és a teljes lefedettség érdekében az egyes állomások között felosztották a világot, így például a nyugat-virginiai Sugar Grove állomás figyeli az észak- és dél-amerikai kommunikációs forgalmat, az ausztráliai Geraldtonban lévő, valamint az új-zélandi Waihopai GCSB állomások célterülete pedig Ázsia és a Csendes-óceán déli része.

A hivatalos verzió szerint a civilizált társadalom, a világbéke és a demokrácia védelmében szükséges a rendszer fenntartása és folyamatos fejlesztése, bár a laikusok és az átlagemberek könnyen továbbgondolják mindezt, miszerint a megszerzett információkat más érdekekkel kapcsolatban is hasznosítják.

Például erős a gyanú, hogy az USA stratégiailag fontos cégei az Echelon segítségével jutnak hozzá bizalmas adatokhoz a versenytársakról. Többek között 1993-ban az elnök azokat a japán autógyárakat kezdte el figyeltetni, melyek alacsony károsanyag-kibocsátású kocsikat terveznek, a megszerzett információk pedig az amerikai Fordhoz, General Motorshoz és a Chryslerhez kerültek.

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban arról dilemmázunk, hogy miért ülünk fel a legfrissebb trendekre, miért követjük megszállottan a divatirányzatokat, valamint a fogyasztás és a reklámvilág pszichológiájának is a mélyére ástunk. Pintér Ada beszélget Márton Szabolccsal az Indamedia csoport ügyfélélmény igazgatójával, és Kazár Zalán Kristóffal a Femina újságírójával.

Promóció

Botrányos bizonyíték

A legnagyobb botrányt az 1990-es években egy angol újságíró, Duncan Campbell robbantotta ki. A csendes Cheshire település határában található, gabonasilóra emlékeztető, 13 emelet magas betonépítményekről készült fotók révén az illetékesek kénytelenek voltak elismerni, hogy a falakon belül lehallgatások és rádiófelderítések zajlanak. Az ügybe az Európai Parlament is bekapcsolódott, és kiderült, hogy az országban még két helyen van hasonló lehallgató állomás. Ekkor bizonyosodott be az is, hogy ezek az Echelon-rendszer állomásai, bár elhelyezkedésükből adódóan csak a környező országokra terjedt ki a működésük.

OLVASD EL EZT IS!

  • világűr
  • érdekességek a világból

Nem a Földről származik az ember?

  • tudomány
  • földönkívüliek

Földönkívüli DNS az esővízben?

Ezt is szeretjük