Mi jár az élettársnak végrendelkezés hiányában? A közjegyzői kamara eloszlatja a tévhiteket
Felmérés készült a magyarok végrendelkezési szokásairól.

vegrendelet
Ez is érdekelhet

Igazi szelfi-király a Mate 40 Pro (x)

Szex. Gyilkosság. Hatalom - Megjelent az év legforróbb thrillere! (x)

Olyan versenyeken veszek részt, amik ellen a testem tiltakozik - Interjú Szőnyi Ferenc ultratriatlon-világbajnokkal (x)

Lakberendezési trendek téli átalakításhoz (x)

Plüsshódok a beteg gyerekekért (x)

Hogyan gondozd a kutyádat? Egészség most és mindenkor (x)

Házassági évforduló (x)

„Megpróbálom kihozni ebből a helyzetből is a legjobbat” - interjú Sári Évivel (x)

beauty and style

A 10 másodperces trükk, ami hihetetlenül megkönnyíti a sminklemosást: te is ki akarod majd próbálni »

Klasszikus, nőies öltözékek, amiknek mindig lesz helye a téli divatban: egyszerűek, de csinosak »

Az 51 éves Jennifer Lopez ünnepi szettjét érdemes eltenni az ötletek közé: végre, nem csak a flitter kerül elő »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

A magyarok 9 százaléka készített végintézkedést a pandémia miatt, és 18 százalékuk fontolgatja, hogy készít - derül ki a Magyar Országos Közjegyzői Kamara - MOKK - több mint háromezer választ összesítő online felmérésből. Ez azt jelenti, hogy a világjárvány nem növelte jelentősen a végrendelkezési kedvet.

Továbbra is sok a tévhit az örökléssel és a végrendelkezéssel kapcsolatban, a megkérdezettek háromnegyede nem tudta, hogy az élettársak végintézkedés hiányában semmit sem örökölnek egymás után, 52 százalékuk pedig azt sem, hogy milyen formai követelmények esetén lesz érvényes egy végrendelet. A válaszadók 29 százaléka tervezi, hogy haláláig egyszer végrendeletet ír, negyedük saját maga készítené el, a többség ugyanakkor közjegyzőhöz fordulna, mert azt tartja a legbiztosabb megoldásnak.

A MOKK online felmérésében többek közt azt vizsgálta, hogy a világjárvány milyen hatással volt a végrendelkezési szokásokra, ismerik-e a magyarok a végrendelet készítésével kapcsolatos alapvető szabályokat és jogi lehetőségeket. A felmérésből egyértelműen kiderült, hogy több örökléssel kapcsolatos fogalom már jól rögzült a társadalomban, azonban továbbra is sok a tévhit és félreértés a végintézkedések körül.

Nem mindig kellenek tanúk

A válaszadók többsége - 52 százalék - nem tudta, hogy csak abban az esetben kellenek tanúk a végrendeletre, ha az örökhagyó nem saját kezűleg írja. A saját maga által, kézzel írt végrendelethez nincs szükség tanúkra, ahogy a közjegyző által készített végintézkedés esetében sem. Egyre többen - 79 százalék - vannak ugyanakkor tisztában azzal, hogy noha a végrendeletet nem kötelező ügyvédi vagy közjegyzői letétbe helyezni, de érdemes, mert így nem kallódik el, hanem biztosan előkerül majd a hagyatéki eljárás során.

A közjegyző által készített vagy nála letétbe helyezett végrendelet, illetve bizonyos esetekben az ügyvéd által készített végrendelet ténye ugyanis bekerül a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába, amelyből a hagyatékot tárgyaló közjegyző minden esetben lekéri az adatokat. A válaszadók túlnyomó többsége - 86 százalék - tisztában van azzal is, hogy a közjegyző által készített úgynevezett közvégrendelet erősebb bizonyító erővel bír, így nehezebb megtámadni azt, mint a magánvégrendeleteket. A megkérdezettek 8 százaléka viszont abban a tévhitben él, hogy a végrendeletet csak hagyatéki eljárás hiányában lehet megtámadni.

- Az a tapasztalatunk, hogy az alaki hibás és érvénytelen végrendeletek többségét az öröklésből kizártak megtámadják, ami így akár hosszú évekig tartó pereskedésbe is torkollhat. Ezért is rendkívül fontos a végrendelkezés alapvető szabályainak ismerete, de a legjobb megoldás, ha szakemberhez fordul az, aki végrendelkezni szeretne - hangsúlyozza Tóth Ádám, a MOKK elnöke.

A cikk az ajánló után folytatódik

A megkérdezettek háromnegyede azt is jól tudta, hogy azokat, akik törvényes örökösök lennének, hiába zárja ki a végrendelkező az öröklésből, a kötelesrész a kizárás ellenére is megilleti majd őket. A válaszadók 16 százaléka hitte azt, hogy a kizárás után semmit sem kaphatnak majd azok, akik egyébként törvényes örökösei lettek volna a végrendelkezőnek. Utóbbiak kötelesrésztől való megfosztása, azaz az örökös kitagadása valójában csak nagyon ritkán érvényesíthető, mert szigorú, jogszabályban meghatározott esetekhez kötött, például akkor lehetséges, ha a leendő örökös az örökhagyó életére tört.

Az élettársak nem törvényes örökösei egymásnak

A legsúlyosabb félreértés az élettársak öröklésével kapcsolatos. A magyarok mintegy háromnegyede - 68 százalék - nem tudja, hogy az élettársak nem törvényes örökösei egymásnak. Tipikus tévhit ezzel kapcsolatban, hogy egy közös gyermek vagy a huzamosabb, tíz-tizenöt éves együttélés feljogosítaná őket az öröklésre. Valójában az élettársak csak abban az esetben örökölhetnek egymás után, ha egymás javára végrendelkeznek.

A többségnek megfelel a törvényes öröklés rendje

A világjárvány miatt sokan vették fontolóra a végrendelet készítését. A válaszadók 9 százaléka már el is készítette azt, míg 18 százalékuk elgondolkodott rajta, de még nem készült el vele. A többség - 61 százalék - azonban úgy gondolja, örököljenek a törvény által előírt rendben az örökösei akkor, ha a járvány miatt velük történne valami. A megkérdezettek 12 százaléka pedig nem tartotta kockázati tényezőnek a pandémiát, ezért nem is gondolkodott végintézkedés készítésén.

A végrendelkezési összkép is hasonló, de javuló arányokat mutat. A válaszadók 14 százalékának van már végrendelete, 29 százalékuk tervezi, hogy fog készíteni, a megkérdezettek többsége ugyanakkor úgy érzi, nincs szüksége végrendeletre. 10-10 százalékuknak azért, mert csak egy örökösük van, illetve nincs szétosztható vagyonuk, 37 százalékuk pedig azt szeretné, ha hagyatékát a törvényes öröklési rend szerint örökölnék meg.

- A végintézkedések számának növekedése immár többéves tendencia, ami elsősorban a vagyonosodással függ össze - hangsúlyozza Tóth Ádám. A MOKK elnöke szerint amíg a rendszerváltás környékén nem volt miről végrendelkeznie az emberek túlnyomó többségének - hiszen az egy autón, egy lakáson, és esetleg egy nyaralón kívül jellemzően nem volt vagyonuk -, addig az elmúlt három évtizedben létrejött egy középosztály és egy jelentős vállalkozói réteg, akik már sokszor előre, tudatosan megtervezik a vagyonuk átörökítését.

A felmérés szerint egyébként azok, akik szeretnének végrendelkezni, többségében - 51 százalék - közjegyzőhöz fordulnának, és közvégrendeletet készíttetnének, negyedük ügyvéddel íratná meg végakaratát, és mindössze a válaszadók 24 százaléka állna neki saját maga elkészíteni azt.

Fotók: Getty Images

Beteljesült utolsó kívánságok

Sokan szeretnének még valamit utoljára átélni haláluk előtt, és igazán jól kihasználni azt az időt, ami még megadatik nekik. A következő emberek voltak olyan szerencsések, hogy családjuk vagy éppen az ápolóik megvalósították azt, amire vágytak.

Ezt is szeretjük