Még több pénz a családoknak

A miniszterelnök az Országgyűlés 2013-as őszi ülésszakának megnyitó beszédében megemlítette, hogy a magyar egy veszélyeztetett faj, ami miatt a kormány bejelentette, hogy bevezetné a gyed-extrát, és a családi adókedvezményt is bővítenék a jövőben.

A kormány családokat segítő programjáról a Magyar Narancs e heti számában is cikk jelent meg.

Bizonyos esetekben büntetés

A kormány családpolitikai tanácsadója, Révész Máriusz és munkacsoportja még a nyáron népesedéspolitikai tervet mutatott be. Elmondása alapján a cél az, hogy lebontsák a gyerekvállalás előtti akadályokat, hiszen olyan mértékben csökken a születések száma, amit még a bevándorlás sem tud ellensúlyozni.

A kormánypárti tanácsadó szerint bizonyos esetekben a jelenlegi rendszer bünteti azokat, akik hamarabb szeretnének visszamenni dolgozni, vagy, ha hamarabb jön a második gyerek. Tehát, ha például másfél évvel követi egy gyerek a másikat, az anya elveszít egy fél év gyedet és egy teljes év gyest. Emiatt gondolta a kormány, hogy változásokra lesz szükség ezen a téren, nevezetesen rugalmasabb rendszerre.

Konkrét tervek

Mindez azt jelentené, hogy előre meg kellene határozni, hogy a gyedet igénybe vevő személyt a tgyásból, a gyedből vagy a gyesből összesen mekkora járandóság illeti.

Erre két konkrét megoldást javasolnak, az egyik, hogy az anya dönti el, hogy mikor és mennyi idő alatt akarja ezt megkapni, ami mellett bármikor elmehet dolgozni. A másik változat szerint a meghatározott összeget 36 részre osztva, havonta folyósítják. Ezt nevezné a kormány gyed-extrának, ami hivatalosan megfogalmazva gyorsasági prémium.

Az év elején lépett életbe az a szabály, hogy a gyedről vagy gyesről visszatérő szülő után két évig nem kell a munkáltatónak járulékot fizetnie, a harmadik évben is csak a felét. De ezt is módosítanák azzal, hogy növelhető lenne a járulékmentes időszak, hiszen nem mindegy, hogy kettő vagy nyolc év után akar visszatérni valaki a munkaerőpiacra. Révész Máriusz szerint a cél az, hogy a család dönthesse el, hogy meddig akar otthon maradni a járulékot igénybe vevő személy, így ugyanannyit kapna az, aki három évig maradna otthon, mint az, aki hamarabb visszamenne dolgozni.

Szülés tanulás mellett

A javaslat szerint azt, ha valaki egyetemi évei alatt vállal gyereket, az állam munkaviszonynak tekintené, így minimálbér vagy diplomás minimálbér alapján számolnák ki a gyed összegét.

Az MSZP szakpolitikusa, Lendvai Anna a felvetéssel kapcsolatban megjegyezte, hogy a végzettség megszerzése után akár nyolc-kilenc évvel meglehetősen nehéz elhelyezkedni, főként, ahol gyakorlati időt írnak elő. Az egyik legnagyobb probléma az, hogy nincsen elég nappali gyermekellátóhely, emellett pedig a megoldás nem a pénz, hanem a munka és a család összehangolása lenne.

A skandináv országokban például, ha a normatívát nem az anya, hanem a bölcsőde, az óvoda vagy a családi napközi kapja meg, az anya el tud menni dolgozni, így adózik, ezzel az állam biztosan jól jár. Ezt nevezik hordozható állami támogatásnak.

Ha az apa is kiveszi a részét

Az Európai Unió 2008-ban szorgalmazta, hogy az apa is vegye ki a részét a szülési szabadságból, ami minimum négy hónapból legalább egy hónapot jelent. Magyarországon ez egy gyerek után öt nap, amit nyolc éven belül lehet kihasználni.

Kutatások viszont azt bizonyítják, hogy egy apa több gyereket vállal, ha aktív résztvevője az otthoni nevelésnek, illetve, ha a család férfitagja is elmegy gyesre, gyedre vagy akár táppénzre is a gyerekkel - ezt a szülői szabadság nemtelenítésének nevezik.

• család
• járulékok
• kormány
• gyes
• belföld
• gyed
• tgyás
• Terasz