Új szabályok: büntethető lesz a házasság?

A kormány elfogadta az új Büntető Törvénykönyv tervezetét, amelyet a parlament elé terjeszt. Az új Btk. több szabályt megtart - marad például a három csapás törvény -, míg másokat megváltoztat, kiszélesít.

Utóbbi kategóriába tartoznak a családon belüli erőszakra, a nemi erőszakra vonatkozó, valamint a gyermekvédelemmel, a büntethetőségi korhatárral és a jogos védelemmel kapcsolatos szabályok.

Gyermekvédelem

A kormány tervei szerint a jövőben külön tényállás lesz a gyermekprostitúció kihasználása, és bűncselekménnyé válik a kiskorú érzelmi fejlődésének veszélyeztetése is.

Utóbbira a magyarázat szerint azért van szükség, mert több gyermekvédelmi szervezet, jogalkalmazó véleménye alapján a kiskorú veszélyeztetésének hatályos tényállása nem nyújt kellő védelmet a kiskorúnak a vele közös háztartásban élő, nevelésére, gondozására köteles személyek megfélemlítése, megalázása ellen. Erre tekintettel a tervezet a bűncselekmény tényállási elemei közé iktatja a kiskorú érzelmi fejlődésének veszélyeztetését is.

További változás, hogy el lehet majd tiltani a foglalkozásuktól azokat, akik kiskorúak sérelmére követnek el szexuális jellegű bűncselekményeket, már ha foglalkozásuk, tevékenységük gyermekek, fiatalok felügyeletével, gondozásával, nevelésével függ össze.

A kiskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények esetén - ilyen a nemi élet szabadsága, nemi erkölcs elleni bűncselekmény, emberkereskedelem - változik az elévülés is annak érdekében, hogy a sértettnek a 18. életévének betöltése után is lehetősége és ideje - öt év - legyen a feljelentés megtételére.

A jövőben emberölésnek minősülhet továbbá az öngyilkosságban való közreműködés, ha az elkövető olyat bír öngyilkosságra, aki még nem töltötte be a 14. életévét, vagy képtelen az akaratnyilvánításra.

Kamuházasság

Új tényállás lesz a a családi kapcsolatok létesítésével történő visszaélés is. Erre a kormány szerint azért van szükség, mert az utóbbi időben többször felmerült az a probléma, hogy magyar állampolgár harmadik országbeli személlyel kötött házasságot kizárólag a magyarországi tartózkodási jog megszerzése érdekében, és ezzel próbálták legalizálni tartózkodásukat az Európai Unió területén. Ennek érdekében egyre többször teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot is tesznek rokoni kapcsolat nélkül.

Családon belüli erőszak, szexuális erőszak

A javaslat új tényállásként állapítja meg az együtt élők közötti lelki bántalmazást, amiért egy évet kaphatna az elkövető. új tényállásként létrejönne a szexuális erőszak is, amely összevonja az erőszakos közösülés és szemérem elleni erőszak hatályos Btk. szerinti tényállását.

Büntethetővé válna nemcsak a szexuális aktusra való kényszerítés, hanem a szexuális jellegű, az emberi méltóságot sértő magatartás is - például a sértett valamely intim testrészének megfogása.

A tervezet szerint minősített eset lenne a 18. életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett szexuális erőszak, szemben a hatályos törvénnyel, ahol csupán a 12. életévét be nem töltött személy sérelmére történő erőszakos elkövetés számít minősített esetnek.

A szexuális erőszak és a megrontás vonatkozásában minősítő körülmény lesz a hatalmi vagy befolyási helyzettel való visszaélés. Jelenleg csak a hozzátartozói vagy nevelői, felügyeleti minőség tartozik ide.

Büntethető lenne az is, aki 18. életévét be nem töltött személy prostitúciójához segítséget nyújt.

Büntethetőségi korhatár

A büntethetőség alsó korhatára általános szabály szerint nem változik, 14 év marad. Az Országgyűlés elé kerülő tervezet azonban kivételesen súlyos bűncselekmény elkövetése esetén, rendkívül korlátozottan megengedi a büntethetőségi korhatár 14 évről 12 évre csökkentését. Ilyen kivételesen súlyos eset a kiskorúak, gyermekek által elkövetett emberölés, halált okozó testi sértés, de csak akkor, ha az elkövető a szükséges belátási képességgel rendelkezik.

Ilyenkor a 12 évnél idősebb elkövető ellen büntetés nem, kizárólag intézkedés lenne alkalmazható, a legsúlyosabb szankció marad a javítóintézeti nevelés.

Jogos védelem

Változnak a jogos védelemre vonatkozó szabályok is, az új Btk. az eddiginél erőteljesebb önvédelemre ad lehetőséget azokban az esetekben, amikor a megtámadott személy joggal feltételezheti, hogy a támadás akár az élete ellen is irányulhat. Ilyen eset lehet az, amikor éjjel, vagy fegyveresen, vagy az élet kioltására alkalmas eszközzel felfegyverkezve, vagy csoportosan - legalább hárman - támadnak valakire, akarják megszerezni a vagyontárgyait, vagy jogtalanul behatolnak valakinek az ingatlanába.

Nem lesz büntethető az a személy, aki az éjjel behatoló, fegyveres személyt öli meg azzal, hogy leüti, ahogy akkor sem, ha nem tudja a tulajdonos azt megítélni, hogy a betörőknél van-e fegyver. Nem ennyire egyszerű a helyzet akkor, ha a betörők nappal érkeznek, és a garázsban vagy a kertben garázdálkodnak. Ha ezt a tulajdonos észreveszi, és lelövi az egyik tolvajt, akkor a bíróság az eset összes körülményeit mérlegelve fogja vizsgálni, hogy fennállt-e jogos védelmi helyzet.

A tervezet szerint a jogos védelmet azokban az esetekben nem lehet alkalmazni, amikor nincs jogtalan támadás, vagy van vagyontárgy elleni jogtalan támadás, de nem áll fenn a törvényi vélelem, és a védekező úgy oltja ki a támadó életét, hogy túllépi a védekezés szükséges mértékét, ijedtség vagy menthető felindulás nélkül. Ilyen például, ha valaki jogos védelem címén a teraszról lelövi a kertjéből a tolvajt, aki a kertből akar almát lopni.

• büntetés
• törvénymódosítás
• belföld
• Terasz