Többször szúrta felesége hátába a bicskát, mégis szabadon távozhatott

Magyarországon 2006, illetve 2009 óta van lehetőség távoltartási végzést kérni a bántalmazott nőknek. A végzés hatásos lenne, ha jól alkalmaznák, legutóbb viszont csak a szerencsén múlt, hogy nem történt végzetes tragédia egy ilyen ügy kapcsán.

Az eset országos publicitást kapott: egy nő kivetette magát második emeleti lakásuk ablakából, mert hiába kért távoltartási végzést férje ellen, a férfi visszament, és folytatta a bántalmazást. A nő félelmében ugrott ki az ablakon, és súlyos sérüléseket szenvedett. A férfi a távoltartás megsértése miatt 40 nap elzárást kapott.

Spronz Júlia, a Patent Egyesület munkatársa lapunknak elmondta: a távoltartási végzésekkel kapcsolatban több probléma is felmerül. Az egyik, hogy a hatóságok egyáltalán nem ellenőrzik, hogy a bántalmazók betartják-e a végzést, és már csak akkor kerül sor intézkedésre, ha probléma adódik ebből. Nálunk e téren civilizáltabb országokban viszont a rendőrség kijár a bántalmazott családokhoz ellenőrzés céljából, sőt, máshol karperecet, lábperecet kapnak a bántalmazók, amely azonnal jelzi, ha a végzést nem veszi komolyan az illető.

A másik, elég alapvető probléma, hogy a végzés meghozatalához a bíróság egyszerre rendeli be a két felet, semmilyen biztonsági intézkedést nem tesznek, a tárgyalóterem előtt egy légtérben várakoznak, a tárgyalást követően a bántalmazó akár követheti is a bántalmazottat, hogy kiderítse rejtekhelyét. Más országokban nagyon figyelnek arra, hogy a két felet ne egyidőben, egymással jelenlétében hallgassák meg, hogy ily módon is elkerüljék az áldozat megfélemlítését.

Volt élettárs ellen nem lehet kérni

Vannak azonban más bajok is. Hazánkban két típusú távoltartási végzés van, a megelőző és a büntető. Megelőző távoltartási végzést akkor is lehet kérni, ha még nem indult büntetőeljárás (ide tartozik már a nyomozás is) az ügyben, a gond viszont, hogy a végzés e típusa csak a polgári törvénykönyv szerinti hozzátartozó ellen kérhető.

Azaz például egy volt élettárs ellen nem, ami azért gond, mert rengeteg esetben a volt élettárs vagy a volt barát a zaklató. Ráadásul a rendőrség gyakran csak akut esetben dönt a távoltartás elrendelése mellett, vagyis például fenyegetés esetén még nem, holott a megelőző távoltartási végzés épp erre való. A megelőző távoltartási végzés időtartama, ha a rendőrség rendeli el, akkor 72 óra, ezt a bíróság további 30 nappal hosszabbíthatja meg.

A büntető távoltartási végzést bárki ellen elrendelheti a bíró, ha büntetőeljárás van folyamatban. Itt viszont az a gond, hogy a végzést rendszerint nagyon lassan, a kérelem előterjesztését követő több hónap múlva hozzák meg, a távoltartás hossza pedig maximum 60 nap lehet, ami rendkívül kevés idő. Ideális az lenne, ha az eljárás teljes hosszára elrendelhetné azt a bíró.

További gond, hogy a távoltartást gyakran az előzetes letartóztatás helyett rendelik el. Azaz a bántalmazót nem lecsukják, hanem hoznak egy ilyen végzést. - Egy asszonyt a férje többször hátba szúrt egy bicskával. A bíróság a férfit nem helyezte előzetes letartóztatásba, ehelyett 60 napos távoltartási végzést hozott. A nő emiatt ugyanúgy rettegett attól, hogy a férfi bántalmazni fogja őt, mint azelőtt, egyáltalán nem érezte védve magát - ismertet egy tipikus esetet Spronz Júlia.

Ez valahol érthető, hiszen a férfi már-már gond nélkül megúszhatja a végzés megsértését. Azért csak már-már gond nélkül, mert büntetést végső soron ki lehet szabni ellene, kétfélét: az egyik az előzetes letartóztatás, a másik a rendbírság. Spronz Júlia tapasztalatai szerint viszont főként az utóbbit alkalmazzák a bíróságok, ami szintén nem jelent túl nagy visszatartó erőt.

Nem teszünk ki a hidegbe senkit

Főleg úgy, hogy ha a végzés megsértését "elfogadható" indokkal kimagyarázza az illető, hiszen ez esetben még ezzel sem kell szembenéznie, büntetést ugyanis ekkor nem kap. Hogy mi az elfogadható indok, arról az illetékes hatóság dönt.
Probléma továbbá, hogy a távoltartás elrendelése egyáltalán nem nevezhető elterjedtnek a bíróságokon. Egy bíró például azért nem rendelte el egy bántalmazó férj ellen, "mert a hidegben nem tesznek az utcára senkit". Az eset télen történt.

Egy reprezentatív kutatás adatai szerint Magyarországon legalább 400 ezer nő, valamint a hozzájuk tartozó gyermek szenved el bántalmazást minden évben. Ehhez képest Budapesten 2010-ben a rendőrség mindösszesen 95 megelőző távoltartásról döntött - ami 72 órát jelent -, és ebből csak 35-öt hosszabbított meg a bíróság 30 napra.

A statisztikából kitűnik, a rendőrség egyetlen távoltartást sem adott ki a II., XII., XVII., XX-XXIII. és XXII. kerületben, így ebben az öt kerületben nem volt sem rendőri, sem bírói távoltartás 2010-ben.

Budapest lakossága körülbelül 1 736 000 fő, az ország teljes lakosságának majdnem 20%-a. A 8,4 millió lakosú Ausztriában évente mintegy négyezer távoltartást adnak ki, a távoltartás ráadásul ott a rendőrség által 14 napra adható ki, és a bíróság korlátlan ideig hosszabbíthatja.

Mit lehet tenni?

Spronz Júlia elmondta, az előző kormány a módosítási javaslatokat illetően azt közölte, először nézzék meg, hogy működik a gyakorlatban a törvény, utána pedig módosíthatnak rajta.

Bár az már tisztán látszik, hogy vannak problémák, a mostani kormány ettől függetlenül nem nyitott a változtatásra. Spronz Júlia elmondta: a kormány álláspontja az, hogy a családon belüli erőszak társadalmi probléma, amit nem lehet jogi eszközökkel kezelni. Ehelyett a tudatformálásra kell helyezni a hangsúlyt, és ebben segítenek is.

Az ügy azonban nincs teljesen veszve, a vonatkozó nemzetközi stratégia alapján október 31-éig lehet javaslatokat tenni a törvény továbbfejlesztésével kapcsolatban. Bár ebből a körből a civil szervezetek kimaradtak, a Patent Egyesület mégis elkészíti ajánlásait, melyek főbb pontjai a következők lesznek:

• A megelőző távoltartás tényleg megelőző legyen, ne a konkrét erőszak után rendeljék el.
• Élettársra, barátra, stb. is el lehessen rendelni.
• Ne 30, illetve 60 nap legyen a maximum, hanem az eljárás teljes hosszára ki lehessen szabni.
• Ne az előzetes letartóztatások helyett alkalmazzák.

• jogszabályi tudnivalók nőknek
• belföld
• Terasz