Döntött a főváros: több száz ember kerülhet véglegesen az utcára

Nyolc hónapos felmondási határidővel a főváros megszüntette a hajléktalanellátó civil szervezetekkel kötött szerződést. A városháza új közszolgáltatási szerződést a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesülettel és a Menhely Alapítvánnyal köt. A fővárosnak 11 szervezettel összesen 18, határozatlan idejű közszolgáltatási szerződése volt.

Kérdés, hogy milyen következményei lesznek a szerződésfelbontásnak, válságba kerül a hajléktalanellátás? Aknai Zoltán, szervezeteket az ügyben képviselő Tízek tanácsa tagja lapunknak elmondta: nem tudják, mi lesz a szerződésfelbontások után, csak azt, hogy mi lehet.

Mínusz 30%

A főváros eddig 300 millió forintot fordított a hajléktalanellátásra, ennyi pénz került a civilekhez. Jövőre ez 20-25%-kal csökken, és ezt a pénzt nem látják biztosítottnak a szervezetek. Ez egyébként egy kiegészítő finanszírozás, a szervezetek normatívát kapnak az államtól, plusz 30%-ot a fővárostól.

A szervezetek a pénzt férőhely-finanszírozásra és speciális programokra fordították. Ilyen speciális szolgáltatás a hajléktalanok számára fenntartott ügyfélszolgálat, ahol tájékoztatást kaphattak például arról, hogy hol tudják beszerezni irataikat, vagy arról, hogy mire jogosultak hajléktalanként.

Aknai Zoltán tájékoztatása szerint a szerződésbontás következményeként ezeket a feladatokat a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület és a Menhely Alapítvány veszi majd át, a többiek pedig kénytelen lesznek nyolc hónap múlva 30%-kal kevesebb pénzből gazdálkodni.

Aknai Zoltán elmondta, a gyakorlatban ez annyit jelent, hogy aki eddig száz férőhelyet tudott biztosítani, az jövőre valószínűleg már csak 70-et tud. Ez több mint ezer ember végleges utcára kerülését jelentheti.

Felvetésünkre, hogy a hajléktalanok a szerződések felbontása után el tudnak menni ahhoz a két szervezethez, amelyek a pénzt kapták, Aknai Zoltán közölte: ők vélhetően rendelkeznek ennyi férőhellyel.

Lehetőségként ugyanakkor felmerülhet, hogy a két szervezet tovább szerződik a szerződéskötésből kimaradt szervezetekkel, ebben az esetben viszont a kérdés az, hogy mi értelme volt felbontani a kontraktusokat?

Budapestnek nem dolga a vidéki hajléktalanokkal foglalkozni

Tarlós István főpolgármester a témában tartott vitában azt mondta: Budapest kénytelen kezelni szinte az egész ország hajléktalanproblémáját, ami a városnak nem feladata, és nincs is arra felkészülve. (A szervezetek nemcsak budapesti, vidéki hajléktalanokat is ellátnak - a szerk). Hangsúlyozta, hogy e téren a főváros erején felül teljesít.

A hajléktalan emberek 60%-a vidéki városokban él, míg 40%-a a fővárosban. Egyes vidéki városokban kiemelkedően magas a hajléktalan emberek száma. Hét nagyobb városban az idén is többen alszanak közterületen, mint ahányan szállókon találnak menedéket. Így van ez Debrecenben, Kecskeméten, Pécsett, Szegeden, Székesfehérváron, Szolnokon és Veszprémben. A szerződések felmondását egyébként az idei "válságköltségvetéssel" indokolta Szentes Tamás szociális főpolgármester-helyettes.

• társadalmi probléma
• tarlós istván
• kirekesztettek
• Terasz