Mit ígért Tarlós, és mi lett belőle?

A nem teljesült ígéretek könnyen visszaütnek. A politikusoknak a kampányok készítésénél körültekintően kell eljárniuk, vagy a poszt megszerzése után ahhoz mérten viselkedniük. Megnéztük, Tarlós István, Budapest főpolgármestere mennyire tartotta magát az adott szavához.

Tarlós István könyvei - ígéretek, tervek

Dokumentumokban nincs hiány, ha valaki Budapest főpolgármesterének a terveire kíváncsi. Tarlós István a Fidesz jelöltjeként A nemzet fővárosa címmel készítette el 133 oldalas programját.

Megválasztása után született meg a Fehér könyv, amiben a főváros pénzügyi, igazgatási állapotáról ad felvilágosítást a főpolgármester. Az írás az 50 legsúlyosabb problémát sorolja fel, pár mondatban részletezve azokat. Az első tíz hónap eredményeivel és a további célokkal foglalkozik a Zöld könyv.

Látványos eredmények

A Zöld könyvben Tarlós István a Margit híd felújítását, a Károly körút rendbetételét és az új metrókocsik ügyének rendezését nevezi az addigi leglátványosabb eredményeknek.

A Margit híd felújításának befejezése, rendezése programjában nem kapott helyet, csak a Fehér könyvben szerepel a problémák között. A Károly körút vitathatatlanul szép lett. Mivel az előző kormányzás alatt indított Budapest Szíve program része, aminek folytatása a programba szerepelt, így betartott ígéretként könyvelhető el. Az Alstommal felbontott, majd módosítások után újra megkötött szerződés a metrókocsikkal kapcsolatban talán nem a látványos kategóriába sorolható. A legjobb esetben is még közel fél évnek kell eltelnie ahhoz, hogy az utazóközönség megtapasztalja az új élményt.

Kevésbé látványos változások

A közigazgatással, városüzemeltetéssel kapcsolatos célkitűzések megvalósítása, előkészülete sorolható ide. A Zöld Könyv tanúsága szerint a Fővárosi Önkormányzat új szervezeti és működési szabályzatának elfogadásával a cégek gazdálkodásában rend, a költségvetésben fegyelem lett.

Új alapok

"Új közmű-közszolgáltatási modellt vezetünk be. 2011 végére új alapokra helyezzük a főváros cégeinek tulajdonosi működését" - áll Tarlós István programjában az ígéret. Ennek megvalósítását akkor még a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. feladatainak bővítésében és Budapesti Városüzemeltető és Vagyonkezelő Központ zrt.-vé való átalakításában látta. Végül új részvénytársaság született: a Budapesti Városüzemeltetési Központ Zrt. A BFVK Zrt. sorsa pedig az lett, hogy az Ingatlankezelő Műszaki Vállalkozó Zrt.-vel egyesült.

A BVK feladata a vagyongazdálkodás és a tulajdonosi kontroll gyakorlása a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt., a FŐTÁV Zrt., a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt., a FŐKERT Zrt., a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt., a FŐKÉTÜSZ Fővárosi Kéményseprőipari Kft., a Fővárosi Településtisztasági és Környezetvédelmi Kft. fölött.

Az új közszolgáltatás másik fontos eleme is megvalósult, létrejött a Budapesti Közlekedési Központ Zrt., az egységes közlekedéspolitika érdekében. Így többek között ide tartozik a Budapest Szíve Program menedzselése, a villamos és trolibusz járműbeszerzése, parkolási rendszer fejlesztése.

A pénzügyek helyretételének egyik fő alapköve a programban még adósságkezelési osztályként, majd Adósságkezelő Központként emlegetett részleg lett volna. Végül ez az elképzelés nem valósult meg.

Nagy visszhangot keltő változtatások

Budapest főpolgármesterét nem a látványos vagy esetleg kevésbé látványos eredmények alapján, hanem a legnagyobb visszhangot keltő intézkedések kapcsán ítéli meg a közvélemény. A júniusi közterület-átnevezéseket kifejezetten rosszul fogadták a budapestiek, ahogy a Policy Solutions felmérése is mutatja. A folyamatos találgatások, az internetes szavazás, majd az eredmény semmibevétele heteken át témát szolgáltatott. A szeptemberi átnevezések már jóval csendesebben zajlottak. 

A színházi életet csak általánosságokkal jellemző, pénzügyi és bizalmi válságot éppen csak érintő terv után nagy változások következtek be ezen a kulturális területen. Júniusban a József Attila Színházban, majd októberben az Új Színházban is igazgatóváltásra került sor. A konfliktust pedig az okozta, hogy mindez a szakmai bizottság döntésének és véleményének figyelembevétele nélkül történt.

A hajléktalan kérdéssel kapcsolatban Tarlós pont úgy tett, ahogy tervében több helyen is ígérte, kitiltotta a hontalanokat a közterületekről. A Zöld könyv bevezetőjében még hozzá teszi: "az aluljárókban és egyéb frekventált közterületeken tapasztalható tarthatatlan állapotokat minden szereplő számára megnyugtató módon rendeztük". A júniusi felmérés szerint ez az intézkedés széles körben megelégedéssel szolgált. Ám sajnos ezzel csak a látszat változott, a probléma megmaradt.

• tarlós istván
• belföld
• Terasz