Egy dolgot változtatott az elmegyógyintézeti portrékon: életre keltek a régi képek
Színesben egész más egy ilyen portréra nézni.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
Nemrégiben készült cikkünk után még különösebb érzés ezekre a képekre nézni. Akkori írásunkban a Viktória-kori elmegyógyintézetek borzalmairól szóltunk, beszúrva néhány, az intézetek falai között készült, eredeti portrét a betegekről.
Ilyen képekből válogatott egy képsorozatra valót egy angliai, wellingborough-i nő, Nicola Branson, majd egyetlen apró, de annál jelentősebb dolgot változtatott rajtuk, elképesztő emberi közelségbe hozva a kínok kínját megélő, 1800-as évekbeli, elmegyógyintézeti lakókat.
Az első angol elmegyógyintézet a londoni Bethlem Royal Asylum volt, mely 1247 óta üzemelt kórházként, és 1407-től már elmegyógyintézet volt. A képen látható beteg Louise Hinton.
- Csak a szemükbe kellett néznem, minden szónál többet meséltek. Szerencsére ma már sokkal elfogadóbbak, és jobb bánásmódban részesítik a más elmeállapotú embereket - tette hozzá. A képen Elizabeth Vowles.
- Akkor választottam ki a fotókat, mikor a viktoriánus elmegyógyintézetekről olvastam, hogy hogyan bántak ezekkel az emberekkel ezeken a helyeken - mondta el a képeket megszínező asszony. A képen Elizabeth Webb.
Joseph Thomson bányamérnök volt. Az juttatta az intézetbe, hogy ellopták egy korszakalkotó ötletét.
A képen Frances Mary Antoinette Spackman látható, akit férje juttatott egy bristoli magán-elmegyógyintézetbe.
A pontypriddi Henry John azt képzelte magáról, hogy multimilliomos.
Ennek a fiatal nőnek egy gyermekét a skarlát vitte el, és háromszor elvetélt. Emiatt a hatalmas lelki teher miatt kerülhetett az elmegyógyintézetbe.
Charles Henry Minton cardiffi fodrász abba őrült bele, hogy felesége bevallotta, saját fiukkal hált.
OLVASD EL EZT IS!
