Amikor egy agysérülés hozza ki a zsenit: zongorázni kezdett a baleset után

Egy agysérülés hatására előbújhat a rejtőzködő tehetség.

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Ha egy baleset során valaki agysérülést szenved, sajnos a legritkább esetben jön ki jól a végén a dologból. Van, hogy elveszíti valamilyen képességét, esetleg a mozgásában, beszédében sérül. Ritkán, de előfordul ugyanakkor olyan is, hogy valaki nemhogy károsodás nélkül, de tehetségesebben jön ki a kórházból balesete után. Így egy híres zongorista is, ám előbb arról, minek köszönheti tehetségét.

A szerzett zseniséget okozhatja a fejt ért ütés mellett frontotemporális demencia is. Gyerekeknél és felnőtteknél egyaránt előfordul, de meg kell különböztetni a némely gyerekeknél születéstől meglévő, familiáris savantizmustól, mely a szerzett savant szindrómával ellentétben hamar, kisgyermekkorban, baleset nélkül jelentkezik, és más képességek, például a beszéd alulfejlettségével jár.

Szerzett zseniség

A szerzett zseniség jelentkezésére a tudomány emberei szerint az a magyarázat, hogy az agy bal féltekéjét érő sérülés után a jobb agyfélteke ép területeinek aktivitása megnő, és létrejönnek új kapcsolatok olyan agyterületek között, melyek azelőtt nem voltak összeköttetésben.

A különös mindebben az, hogy ezeket a baleset után létrejövő képességeket az érintettek korábban semmilyen módon nem tanulták, csupán a semmiből tört elő tehetségük. Treffert, a téma kutatója szerint a szerzett zseniség hátterében a genetikus memória állhat, azaz öröklött ismeretek törhetnek ilyenkor felszínre.

Zsenivé lettek

Az első jegyzett eset az orvostudományban 1923-as, amikor is egy érintettnél meningitis után sosem ismert zenei tehetség bontakozott ki. Napjaink egyik szerencsés agysérültje Jason Padgett, aki egy őt ért 2002-es utcai támadás után matematikai és geometriai zsenivé lett. A világon eddig körülbelül negyven esetet regisztráltak.

Híres eset azé a sebészorvosé, dr. Tony Cicoriáé is, aki 1994-ben lett villámcsapás áldozata. Éppen egy telefonfülkében beszélt, amikor a kitörő vihar közepette belecsapott a villám. A férfit a telefonra várók újraélesztették, ezzel megmentve életét, így pár hét kórházi kezelés után felépülhetett. Különös módon folyton komolyzenét vágyott hallgatni, majd rövid időn belül egyedül zongorázni kezdett annak ellenére, hogy soha előtte nem tanult hangszeren játszani. Több ezer saját dallamot jegyzett le, melyeket cédén is kiadtak. Legkedveltebb műve a Villám-szonáta.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban arról dilemmázunk, hogy miért ülünk fel a legfrissebb trendekre, miért követjük megszállottan a divatirányzatokat, valamint a fogyasztás és a reklámvilág pszichológiájának is a mélyére ástunk. Pintér Ada beszélget Márton Szabolccsal az Indamedia csoport ügyfélélmény igazgatójával, és Kazár Zalán Kristóffal a Femina újságírójával.

Promóció

A szerzett zseniséget kísérleti úton is kutatják. Kialakulását szeretnék mesterséges úton elősegíteni. Az egyik ilyen vizsgálatban az önként jelentkezők bal agyféltekéjét elektromágneses hullámokkal kikapcsolták, majd erre a jobb agyféltekéjük kompenzálni kezdett, és jelentkeztek a szerzett zseniségre jellemző jelek: az alanyok némelyike például sokkal gyorsabban kezdett számolni.

Vajon mindannyiunkban szunnyad egy zseni? Milyen tehetség birtokában lehetünk, mely nem tört felszínre? Zeneszerzők lehetnénk, esetleg híres festők vagy költők? Ne kívánjuk megtudni, hiszen a szerzett zseniség állapota baleset által alakulhat ki. A gondolattal mindenesetre érdekes eljátszani.

Íme, itt a Mount Everest pazar vécéje: nem agyonhasznált, nincs sor, és nem is fizetős

Nézegess képeket!

Elolvasom
Ezt is szeretjük