Gyűjts mesés élményeket a Velencei-tónál: 4 kihagyhatatlan programot mutatunk

Minden az új Suzuki Ignissel kezdődött. Pontosabban vele, plusz egy visszautasíthatatlan kalanddal. Merthogy kaptunk a Suzukitól egy igazi sportos járgányt, így a kerekek közé csaptunk és egybekötöttük a tesztelést egy szuper kirándulással. 

A tervünk az volt, hogy felkutassunk egy olyan helyet, ami elég közel van Budapesthez, cseppet sem unalmas, nem túl zsúfolt, és nem Balatonnak hívják. Félreértés ne essék, imádjuk a magyar tengert, de többnyire a csapból is az folyik, a változatosság pedig gyönyörködtet. A Velencei-tó és környéke ráadásul mindvégig az orrunk előtt volt, de csak most vettük igazán észre, mennyi mindent tartogat.

Az első állomás: Bence-hegyi kilátó, kis kitérővel

Reggel nyolc körül Viki és Juli felszedtek a Kolosy téren, majd egy órás kocsikázás után megérkeztünk a Velencei-tó legmagasabb pontjához, a Bence-hegyi kilátóhoz. Az építmény még igencsak fiatalka, merthogy 2018 márciusában adták át a Sukoró melletti Bence-hegyen. Kis technikai infó: a torony 20 méter magas és 196 lépcső vezet a tetejére. 

Mint kiderült, korai volt az öröm, a kilátó ugyanis csak 10 órakor nyitott. Annyi baj legyen, hiszen innen csak egy ugrásnyira vannak a sukorói ingókövek, így hát visszahuppantunk az Ignisbe, és átgurultunk Sukoróra. 

Megjegyezném, az új Ignist a kanyargós, ismeretlen utakra tervezték: kalandunk során ugyanis párszor kerültünk olyan helyzetbe, ami pánikra adhatott volna okot, ám bizonyos funkciók, mint a visszagurulás-gátló és a lejtmenet vezérlő kihúztak minket a csávából, Juli pedig nyugodtan koncentrálhatott a vezetésre.

Még meg sem érkeztünk célállomásunkhoz, de egy következtetést már levontam: lám-lám, nem kell 3-4 órát utazni ahhoz, hogy az ember harapjon egy kis vidéki levegőt, és egy időre kiszakadjon a mókuskerékből. Csend, nyugalom és béke. Ez Sukoró.

Az ingókő, vagy más néven gyapjaszsák egy sajátos kőzetpusztulási forma: első ránézésre nem tűnnek túl stabilnak, mivel a kövek pont úgy helyezkednek el egymáson, mintha bármikor rád zuhanhatnának. De persze nem fognak.

Némi utánajárással kiderítettük, hogy ezek a kövek egykor az izzó lávával együtt merevedtek meg, jóval a felszín alatt. Később aztán a földmozgások és az időjárás hatására a felszínre kerültek. Időszűkében ezen a csodálatos tájon hosszabb túrára nem volt lehetőségünk, viszont ha arra jársz, mindenképp érdemes bejárni a környéket, mert Sukoró rengeteg gyönyörű látnivalóval büszkélkedik.

Vissza a kilátóhoz

Cseppet sem leplezett izgalommal visszakanyarodtunk kirándulásunk első helyszínéhez, a Bence-hegyi kilátóhoz, ami ezúttal tárt karokkal, azazhogy kapukkal várt minket - a belépőjegy 300 magyar pénz. Korábban említettem, hogy 196 lépcsőfok vezet a királyi magaslatba, ugyanakkor ez ne szegje kedved kezdő túrázóként sem, mert ez csak kimondva tűnik soknak.

Ráadásul tériszonyunk sem volt, az egész építmény ugyanis nagyon stabil, számomra leginkább egy vártoronyhoz hasonlít. Egy szójabab hajtására hajazó vártoronyhoz, de ez most mellékes. A lényeg, hogy a szemed elé táruló panoráma bőségesen kárpótol minden izzadságcseppért, hiszen innen belátni az egész vidéket, ami valóban magával ragadó, pazar látványt nyújt.

A következő megálló: Agárdi strand

Az Ignisnél csak a felfedező kedvünk volt fáradhatatlanabb, ezért úgy döntöttünk, átruccanunk Agárdra, hogy kitekerjük magunkból a fáradt gőzt. Ismét azt kell mondjam: a Velencei-tó igazán remek célpont, ha a teljes kikapcsolódás a cél. 

Nemcsak azért, mert közel van Budapesthez, hanem mert a környéken rengeteg szuper dolog épült az elmúlt években, ami családi programnak is kiváló, ráadásul pénztárcakímélő. Nagy szerencsénkre Viki ismerős errefelé, így első körben bementünk a balatoni út 57-es szám alatt található kerékpárkölcsönzőbe, ahol 3 ezer forintért, 3 főre, 2 órára olyan klassz bicajokat béreltünk, amiről le sem akartunk szállni. 

Mondjuk, ami azt illeti, nem is akartunk. A bringákkal először átgurultunk az egyébként ingyenes parkolóba - közvetlenül a kölcsönzővel szemben -, majd a vasúti átjárót elhagyva, körülbelül 3 perc tekerés után ott is voltunk a parton, ahol utunkat immáron a jól kiépített kerékpárúton folytattuk.

A tó körüli táv összesen 29 kilométer, ami néhány kitérővel is viszonylag rövid idő alatt, kényelmesen teljesíthető. Akár kisgyerekkel is, hiszen ha pihennétek egyet, az Agárdi Popstrandon egymást érik a strandbüfék és pihenőhelyek, amik a túrázók előtt is nyitva állnak.

Ha erre veszed az irányt, érdemes strandoláshoz szükséges holmit is bepakolni, a hely atmoszférája ugyanis egy pillanat alatt beszippant, a tó pedig szinte beszél hozzád, és arra kér: mártózz meg. Mi is így tettünk méghozzá nem is akárhogyan.

Ha Agárd, akkor SUP

A SUP, vagyis az állva evezés manapság igen menő sport, a Velencei-tavon pedig bárki kipróbálhatja. Már egy ideje szemeztem a dologgal, de ha nincs ez a lehetőség, talán sose vágok bele. Ami viszont óriási hiba lett volna. 

A CrossWater az agárdi szabadstrandon, a Velencei-tó közepén található, vagyis tökéletesen alkalmas arra, hogy rohanó világunkból még ha csak pár órára is, de kiszakítja az embert. Akkor is, ha gyakorlott supos vagy, és akkor is, ha hozzánk hasonlóan először ragadsz deszkát.

A suppolás fenomenális dolog. Bevallom, először nem értettem, miért ennyire népszerű, de most, hogy kipróbáltam szemernyi kétségem sincs felőle, teljesen jogos az iránta érzett szenvedély: hiszen csodás környezetben szerzhetsz életreszóló élményt, arról nem beszélve, hogy az állva evezés terápiásan hat a testre és a lélekre.

A kölcsönzőben merev vagy felfújható, hosszabb vagy rövidebb, szélesebb vagy keskenyebb deszkákat is találsz, így kezdőként és gyakorlott evezősként egyaránt megtalálhatod a számodra ideális darabot. 

Többféle túra közül is választhatsz: a part menti kirándulás teljesítéséhez - nagyjából 1-2 órás távolság - az úgynevezett 'all round' túra a legideálisabb, amit akár családostól kipróbálhatsz. Sokkal olcsóbban, mint Budapesten.

A vállalkozó szellemű túrázóknak pedig rendszeresen szerveznek kirándulásokat különböző sporteszközökkel, például kajakkal, SUPpal, amivel felfedezhetik az érintetlen tájat, és pár órára magukénak érezhetik a tavat. Egy biztos: bármelyik szolgáltatást választod, a testi-lelki-szellemi feltöltődés garantált. A túravezetők ráadásul csakugyan kedvesek, és mindenben a segítségedre sietnek. 

Felejthetetlen élmény volt

Hármunk közül Viki nem először pattant deszkára, Juli és én viszont elsőbálozók voltunk. Persze a Baywatch feeling így is megvolt, bár a végén én voltam az, akit 'meg kellett menteni', mert akkorát zakóztam a vízbe, ahogy az a nagy könyvben meg volt írva.

De ne szaladjunk ennyire előre, mert még mielőtt vízre szálltunk, az oktató részletesen elmagyarázta, hogyan álljunk a deszkán, hogyan kell szakszerűen fogni az evezőt, és egyáltalán, hogyan bírod mozgásra az eszközt. 

Ismét csak azt mondhatom, senkit ne riasszanak el a kezdeti nehézségek, 15-20 perc után az ember gyönyörűen ráérez a technikára, utána pedig nem marad más hátra, mint átadni magad ennek a különleges világnak, amit mindenkinek át kellene élni.

Legnagyobb sajnálatunkra nem tölthettünk annyi időt a vízben, mint szerettünk volna, de még egy röpke óra is elég volt, hogy rájöjjünk, a víz és a természet közelsége plusz a testmozgás a legjobb recept a kikapcsolódásra, a stressz levezetésére. Mert minden evezőcsapással közelebb kerülsz a lelki békédhez, miközben egyre csak távolodsz a hétköznapi problémáktól.

És mi a véleményünk az új Ignisről? Tágas belső tér, könnyű vezethetőség és kiváló kényelmi berendezések. Ezek együtt teszik az igazán szerethetővé. Köszönjük a Suzukinak a felejthetetlen napot!

Fotós: Bagi Attila – E-PICture Studio

• vezetés
• autó
• teszt
• programok
• programajánló
• velencei-tó
• Terasz