Még a sivatagban is zöldet teremtenek ezzel a módszerrel: mi az a permakultúra, és miért egyre népszerűbb?

A permakultúra a permanent agriculture angol kifejezésből ered. Az ausztrál Bill Mollison, a permakultúra elméleti alapjainak egyik fő koponyája így fogalmaz: „A permakultúra egy fenntartható emberi környezetet teremtő tervezési rendszer.” 

A természetes ökoszisztéma változatosságára épít és azzal együttműködik, és alapvetően egy önellátó és fenntartható életminőséget tud megteremteni. A táj és a gazdálkodás tervezése egymással közösen értelmezve alakul ki, így egy diverz és jobban működő termelést tud mutatni, mint a nagyüzemi mezőgazdaság.

A permakultúra

Az új század kezdetétől egyre inkább téma a környezetvédelem, a bolygó túlmelegedése, a túlfogyasztás, a pazarlás és az élővilág iszonyatos pusztítása magunk körül. A permakultúra három etikai alapelve ezekre az aggodalmakra és problémákra összpontosítva figyel a földi bioszféra védelmére, az emberek óvására és a javak igazságos elosztására.

Nem pusztán egy gazdálkodási formáról van szó, hanem egy eszmerendszerről is, amely egy élhetőbb irányt mutat. Éppen ezért egyre népszerűbb. Közösségkovácsoló ereje, a zöld gondolkodás és a természet szeretete által sok embert összeköt Magyarországon is. A Magyar Permakultúra Egyesület és az Életfa Permakultúra csoport itthon, akik egyaránt indítanak képzéseket, szerveznek közösségi eseményeket, és dolgoznak azon, hogy mindenki megismerkedhessen a permakultúrával.

A permakultúra a természet hálózatos és minden mindennel összefüggő működését helyezi fókuszba, szemben az olyan nagyipari termeléssel, ahol a föld kihasználása árán egyfajta terményt hatalmas mennyiségben ültetnek, majd aratnak le. Egy permakultúrás kert vagy gazdaság sokszínű, nem vegyszerezett, és nem az emberi szabályosságot követi, hanem a természetét. Kezdetben az őserdő működését vették alapul, megfigyelték, hogyan él az anyatermészet az ember jelenléte nélkül, és ezt a mintázatot követték a későbbiekben. Ma már rengeteg formában jelen van a permakultúra. Városi balkonokon és közösségi kertekben, vidéki tanyákon és önfenntartó közösségekben. De az egyik legizgalmasabb példa a sivatagban történik. 

Így lehet zöld a sivatag

A permakultúrás megoldás nagyon időigényes a sivatagban, meg kell oldani egy alapos tervezéssel a tápanyag- és nedvességellátást, valamint bizonyos esetekben a nap és a szél elleni védelmet. A kutatókból, szakemberekből és önkéntesekből álló csapat már több esetben sikeresen zöldítette a sivatagosodó területeket, így új élettereket és működő közösségeket létrehozva.

A sivatagok zöldítését olyan fajok bevezetésével érik el, amelyek a helyi körülmények között jól érzik magukat. A biomassza, nitrogén és egyéb elemek hozzáadásával járulnak hozzá, hogy újra élő legyen a talaj. A végeredménynek ideális esetben élelmet kell termelnie az emberek és az állatok számára, és ki kell használnia minden vízforrást. Számos ősi civilizációnak voltak olyan hagyományai, amelyek által az élelmiszer- és anyagtermesztés is lehetséges volt a barátságtalan éghajlaton.

A permakultúrás tervezők szerint sokat lehet tanulni ezekből a hagyományokból, hogy hogyan lehet hasznosítani a meglévő nedvességet és miként lehet megtermeszteni a sivatagban az élelmiszereket. Az őshonos növények természetes előnye, hogy alkalmazkodtak a körülményekhez. A betelepített növényeknek pedig szárazság- és naptűrőnek kell lenniük, illetve a hideg évszakot is ki kell bírniuk. Továbbá olyan fákat ültetnek, amelyek árnyékot és hűtést biztosítanak, így minimalizálva a talajból távozó vízveszteséget.

Ilyen projektként működik Jordániában a Greening the Desert program is. A projekt jelentős mértékben hozzájárult a talaj degradációjának csökkentéséhez és a növényzet visszaállításához. A helyi közösségek számára fenntarthatóbb mezőgazdasági módszereket tanítottak, javítva ezzel az élelmiszer-biztonságot.

Energiatakarékos lakóépületeket terveznek, természetes hűtőrendszerekkel, napenergiával, napkollektoros meleg vízzel, biológiai szennyvízkezeléssel és száraz komposzt WC-vel. Növényiskolákat alapítanak és esővízgyűjtő földmunkákkal segítenek a sivatagi terület megújításában. A permakultúrás alapelveket és gyakorlati megoldásokat pedig megtanítják a helyieknek.

(Borítókép, ajánlókép: Getty Images Hungary.)

• sivatag
• természet
• természetes
• természetvédelem
• ökoszisztéma
• ökológiai lábnyom
• Terasz