Szomorú természeti jelenséget rögzítettek a műholdak: történelmi pillanatban készült a kép
Darabokra tört Kanada utolsó érintetlen sarkvidéki selfjege.

selfjeg-egyben
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Látványos műholdfelvételeket tett közzé Kanada utolsó, teljesen érintetlen sarkvidéki selfjege, az Ellesmere-sziget északnyugati csücskénél elterülő Milne darabokra töréséről a kaliforniai székhelyű Planet Labs Inc.

A parti síkságról a tengerbe nyúló, a tengerfenékig leérő jégtömeg egyetlen nap alatt, július 30-31-én tört szét két óriási jéghegyre és sok kisebb darabra a forró nyár és a globális felmelegedés hatására. A kaliforniai vállalat Földet megfigyelő Dove műholdjainak július 26-i és 31-i felvételeit mutatta be, azaz az esemény előtti és utáni állapotokat - írja a BBC News, amely közzétette a felvételeket.

Az ember okozta a selfjég vesztét

A széteséssel a négyezer éves selfjég területének 43%-át veszítette el, a korábbi 187 négyzetkilométer helyett már csak 106 négyzetkilométerre tehető a felszíne. A selfjegek akár több százezer évesek is lehetnek, vastagabbak a tartósan fagyott tengerjégnél, de nem olyan nagyok és régiek, mint a gleccserek.

A Nunavut autonóm területen fekvő Ellesmere-sziget északi partvidékét valaha egybefüggő selfjég borította, az elmúlt évtizedekben azonban részekre bomlott az ember okozta globális felmelegedés hatására - mondta Adrienne White, a Kanadai Jégfigyelő Szolgálat, a CIS elemzője. Intézetének adatai szerint 2005-re már csak hat nagy selfjég maradt, és a Milne volt az utolsó, amely még teljes egészében megvolt.

A térség hőmérséklete május és augusztus eleje között 5 Celsius-fokkal haladta meg az 1980-2010-es évek átlagát - közölte Luke Copland, az Ottawai Egyetem gleccserkutatója, aki rámutatott, hogy az Északi-sarkvidék amúgy is gyorsabban melegszik, mint a földkerekség többi része.

A cikk az ajánló után folytatódik

A műholdfelvételek érdekessége, hogy a selfjég felszínét számos olvadékjégtó borítja. Az ilyen jellegű folyékony víz jelenléte nagy problémát jelent a jégtömbök számára. A nap által megolvasztott víz tavakat formál, majd leszivárog a jégtömb aljáig, ahol a tengerbe jut. Az így képződő üregek behálózzák a jégtömböt, amely meggyengül, és darabokra törik.

Fotók: Planet Labs Inc.

A halász kiszúrt valamit a jéghegy tetején

Nagy meglepetésben volt része három kanadai halásznak. Mallory Harrigan, Cliff Russell és Allan Russell épp Labrador közelében hajóztak, amikor egyikük egy távoli, gomba formájú jéghegyen észrevett valamit, ami nem illett oda.

Ezt is szeretjük